Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Gabler D.: Arrabona legkorábbi sigillatái

a táborhoz közelebb lehetett, s csak a canabe terjeszkedésével, a tábor átépítésével kerülhetett távolabb. A Káptalan-dombi sírköveket

14 másodlagos helyzetűnek kell tartanunk, talán a középkori építkezések során használhatták fel újra őket a székesegyház falába épített ószőnyi feliratos emlékekkel együtt. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy éppen e feliratok lelőhelye, a mai káptalani könyvtár felé vezet az a római út, melynek részletét a múzeum udvarán Barkoczi László tárta fel. Az ásató már akkor arra gondolt, hogy Arrabona porta principalis dextráját valahol itt kell keresnünk. A város különböző pontjain előkerült éremanyagot már Lovas Elemér is csak a korábbi adatokból

15 ismerte,

16 sajnos jórésze ismeretlen lelőhelyű. A homokgödrök területén Antonius legiósdénárjai, valamint i. e. I. sz.-i familiáris veretek is előkerültek — nem tudjuk azonban, hogy önállóan-e* Vagy pedig:,más érmekkel együtt.

17 (A légiósdénárok még a III. században is forgalomban voltak.)

18 73 republikánus veret volt abban az ezer darab ezüstből és aranyból álló depotban is, melyet az egykori vadászlaktanya, a kórház és a Veszprémi út

19 közelében találtak. A kincset azonban a II. sz. elején rejtették el, talán éppen a Hadrianus kori quad-szarmata háborúk idején

20 — így lényegében a megszállás időpontjára vagy akár csak a pénzek I. sz. elejei használatára aligha következtethetünk. A város területéről hatféle Augustus érem került elő,

21 egy Likócsról, egy 1820 körül a vár bástyájából,

22 sőt a Homokgödrök területén .hamvasztásos sírban is találtak Augustus érmet.

23 Ismeretes Tiberius

24 és egy Caligula

25 érem is a város területéről, aránylag nagyobb mennyiség azonban csak a Claudius féle véretekből került a múzeum gyűjteményébe. Többségüket a Homokgödrölk területén találták,

26 egy-egy önállóan is előfordult az un. „Légszeszépület felén", hamvasztásos síriban.

27 A kevésszámú Nero pénzzel szemben

28 szinte hihetetlenül megnő a Vespasianus-Domitianus-féle veretek száma. Az éremforgalom növekedésével párhuzamosan a lelőhelyek száma is megsokszorozódik. A Flavius dinasztia tagjai által vert érmek lelőhelye a következő: 1. A régi Megyeház u. (ma Liszt Ferenc u.) 20. sz. egyorr Józsa-Balogh féle ház.

29 2. A Nicsinger ház alapja (ma Rákóczi u. 39—43.).

30 3. A Szalacsy-féle kert

31 (téglavető szomszédságában). 4. A vár bástyája.

32 14 Előbbin kívül CIL III. 4379. 15 Lovas E., GySz (1940) 30. 16 Méry E., A győri kath. főgymnasiurn régészeti gyűjteménye — lásd Győr megye és város egyetemes leírása szerk. — Fehér I., (Bpest, 1874). 17 Lovas E., Régészeti Kataszter 21 (kézirat) a XJM-ban. 18 Soproni S., AAA 17. (1965) 276. 19 Lovas E., GySz (1942) 55. 20 Mócsy A., PWRE Suppl. IX. 553. 21 Lovas E., GySz (1940) 30. 22 Uo. GySz (1941) 181. 23 Méry E., GyBGE (1876) 48. 24 Uo. GyBGÉ (1879) 200. 25 Lovas E., GySz (1940) 30. 26 Méry E., GyBGÉ (1876) 48. 27 Uo. GyBGÉ (1878) 98. 28 Lelőhelye a régi GySÉV állomás Méry E., GyBGÉ (1876) 30. 29 Lovas E., GySz (1941) 180. 30 Méry E., GyBGÉ (1877) 109. 31 Uo. 32 Lovas E., GySz. (1941) 181. . 23