Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Gabler D.: Arrabona legkorábbi sigillatái
5. A várárok. 33 6. A Rába melletti Góré dűlő. 34 7. A homokgödrök területe 35 25 számmal jelzett síregyüttesből a Légszeszépület felé. 36 8. Vasútállomási temető. 37 9. Kálvária temető — GySEV állomás. 3 » 10. "Veszprémi út. 39 Nagyjából ugyanezeken a helyeken találhatók a Nerva érmek is. 40 Az éremforgalom Flavius-kori emelkedése már önmagában is érdekes eredményre vezet: arra mutat, hogy Vespasianus korától már biztosan számolhatunk egy állandó megszállócsapattal, az ala I Augusta Ituraeorummal. Arrabona tehát korábban kapott állandó megszállócsapatot, mint a környező, sőt mondhatnánk a legtöbb pannóniai limestábor. A Flaviusoknál korábbi sírokból előkerülő érmeik nemcsak megerősítik feltevésünket, hanem azt is sejtetik, hogy a Káptalan-dombon az első cölöptábort már Claudius alatt is megépíthették, lehet azonban, hogy ekkor még legfeljebb csak átmenetileg szállták meg Arrabonát. Mindenesetre annyit a szórványosan előkerülő korai érmek is sejtetnek, a fenti feliratos emlékekkel együtt, hogy a homokgödri temető egy részét már az I. sz. első felében is használták. A korai temetőszárny a táborhoz közelebb eső rész lehetett, hisz a Megyeház u. 20. sz. ház helyén még a Flaviusok korában is temetkeztek, a század első feléből származó sírkövek pedig még ennél is beljebb kerültek elő. A Vespasianus-kori állandó megszállást, ami maga után vonta a canabae kialakulását is —. nemcsak az éremforgalom növekedése mutatja, hanem az az új temető is, melyet valószínűleg ekkor nyithattak, éppen a lakosság számának növekedése miatt — a Kálvária domb táján. Az egymástól aránylag távoleső, Flavius-kori érmekkel keltezett sírok azt sejtetik, hogy ez a temető is nagy kiterjedésű lehetett. A szabadhegyi, szintén az I. sz. második felében kezdődő temető már nem Arrabona, hanem egy környékbeli kisebb római településhez tartozhatott. Az I. sz.-i régészeti leletanyag csaknem teljes egészében a homokgödri vagy a Kálvária-dombi temetőből került elő, így ezek a korai kerámia-, 41 mécses42 ill. egyéb tárgytípusok (javarészüknél a síregyüttesek nem rekonstruálhatók^ és a temetőn belüli elhelyezkedésük is ismeretlen) sem topográfiai sem közelebbi keltezési lehetőséget nem nyújtanak, már csak azért sem, mert javarészük mind a használat, mind az előállítás idejét tekintve — a II. sz. elejére is keltezhető, közelebbi kormeghatározást csak a terra sigillatáktól várhatunk. 33 Lovas E., Régészeti Kataszter 20. 34 Méry E., GyBGÉ (1879) 201. 35 Ua. GyBGÉ (1874) 23. 36 Ua. GyBGÉ (1878) 100. A Homokgödrök területéről előkerülő I. sz.-i pénzekhez lásd még GyBGÉ (1876) 38—39, 48. 37 Ua. GyBGÉ (1876) 108. 38 Ua. GyBGÉ (1876) 30. 39 XJM, lsz. 62.1.3089., 62.1.3091., 62.1.3110. 40 Lásd Káptalani bérházak alapja XJM, lsz. 62.1.3246., Várárok. Lovas E., GySz (1941) 181, Szalacsy kert GyBGÉ (1879) 109., GySEV állomás GyBGÉ (1876) 30., Kálvária u. XJM, lsz. 66.34.1. Szabadhegy Lovas, Régészeti Kataszter 22. 41 Bonis Ê., A császárkori edényművesség termékei Pannóniában. Diss. Pann. II. 20. 20. 42 Méry E., GyBGÉ (1878) 100. 24
