Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Horváth T.: A kapuvári népviselet

válik. A hímzések készítése egyre inkább specializálódik: parasztvarrónők, helybeli hímzőspecialisták, majd a szomszédos Hövej község hímzőasszonyai kezébe kerül. A XIX. század végén megjelenik a varrógép és vele a gépi hímzés, tűzés EL felsőruhán. A kisiparosok ill. specialista varrónők csizmán, majkón, sötétkék posztóruhán alkalmazzák. A ruhadarabok általában mérték után, rendelésre készülnek. Mértékvételkor a századfordulóig mellőzni szokták a mértékegységeket. Csak a konkrét méreteket rögzítették maguknak a varrónők, szűcsök, szabók, csizmadiák; zsinegre kötött csomókkal vagy papírcsíkon bevágásokkal. Ekkoriban térnek át egységek, centiméterszalag használatára.

19 A tárgyalt korszakban lesznek jelentősek, főleg a női divat irányításában a parasztvarrónők. Üj ruhadarabokat „találnak ki", pl. a síkselem purucot, a pillangós kobakot. Ezek készítésére aztán egyesek kifejezetten specializálódtak (Páko Teréz stb.). A varrónői ügyeskedés termékei a pillangóból felvarrt alakzatok és a szalaghajtogatások, amik a viselet helyi szinezetét adják.

20 A helybeli rőfös kereskedők közvetítésével a gyári, kész termékek aránya is megnőtt a viseletben. Az üzletek áruellátása is hatott a divat alakulására. Kapuvár mezővárosi múltja a népes vásárok alkalmával is éreztette még hatását. Fontos viseleti beszerzőhely a vásár. Az 1. ábrán látható, hogy mennyi és hányféle kisiparos és kereskedő kínált ilyenkor a főtéren ruházati cikket. A kész termékek vásárlásán kívül rendelések lebonyolítása is folyt. A viselet ekorbeli gazdagodásával járt az is, hogy megnőtt a különféle ékesítő és jelölő szerepű járulékok (bokréták, szalagok stb.) száma. Alkalmi használatuk után ezeket egy sajátos „családi emléktárba", a Márja-házba szokták eltenni. A XIX. század második fele óta tartozik a kapuvári szobaibelsőhöz ez a kegvszobros szekrényke, ahova néha még a celli gyöngyös kép is bekerül (40. ábra). A ruházat színezésében a fehér szerepe csökkent. A színes kelmék aránya kissé megnőtt. Nagyobb lett a szerepe a barnának (a különféle sötét színeknek és feketének): árnyaltabban jelölik az öregedést, az egyházi böjti időszakokat stb. Végül az I. és II. táblázat megfelelő oszlopaiban utánanézhetünk a korabeli viselet mennyiségi vonatkozásainak és annak, hogy egy-egy személynek miféle ruhadarabjai lehettek egyszerre. Harmadik korszak: az első világháború végétől a második világháború végéig A kapuvári paraszttársaidalom tovább rétegeződött. A lakosság szaporodása növeli a földínséget, egyre több a napszámos. Folytatódik a kapitalizálódás, sokan ipari üzemeknél helyezkednek el. Sók a katonaviselt vagy Amerikából hazatért férfi, aki új életformát keres. A háború okozta gazdasági, anyagbeszerzési nehézségek is hatnak a viselet alakulására.

21 19 A kérdést részletesen ismertettem: Horváth T., Régi ruházati mértékvételi eljárások Kapuvárott. Néor. Közi. (1965) 1—2. 417—424. 20 A varrónők működéséről részletesebben: Horváth T., A kapuvári parasztvarrónők. Népr. Közi. (1966). 234