Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Horváth T.: A kapuvári népviselet
vető darabja egybeszabott, míg a felnőtteké derékban elvágott (nadrágféle vagy szoknyaféle + külön felsőrész). A csecsemők ruházatának alapvető darabja egy fehér gyolcsból készült, nyakán madzaggal összehúzható, hosszabb ingecske. Alá pelenka és az újszülötteknek köldökfásli is kerül. Fölé pedig esetenként Ihátulcsukós kabátkát, kis majkót adnak. Fejre mindig tesznek két részből szabott fejkötőt, ami a kis majkóhoz hasonlóan készülhet tarkából, pargetból (köznapra) vagy olcsóbb selyemből és lehet fehér pamutból horgolt (ünnepre). A csecsemő lábát, de egész testét is a póla-fedi, négyzetalakú, kockás vagy fehér huzatú párna, amit sarkosan hajtogatnak a kicsire és pólyakötő szalaggal körülkötnek. (A pólya speciális darab, ami differenciálatlanul még „ágynemű" és „ruhadarab" is egyben.) Pólyáskorban csupán abban különbözik fiúk és lányok viselete, hogy a lányok függőt fülbe val ó t is kapnak. Egész életükben viselik nemcsak ékszerként, hanem azért is, mert ,,a szemnek köll", általános hiedelem szerint a szembetegségek ellen véd. A gyermekek pólyáskor után az ing fölött zubbonyt, ubbont viselnek (hosszúujjú felsőrésszel összevarrt, térden alul érő, hátulcsukós szoknya). E két darab jelenti viseletük alapelemeit. A fiúk és lányok ubbona hasonló. De többi ruhadarabjuk már fokozatos átmenetet mutat a felnőttek nemek szerint különböző ruházatához. Az ing az első életévekben a pólyáskorihoz hasonló. Később fiú is lány is olyanféle szabású inget visel, mint a megfelelő nemű felnőttek. Az ubbon köznapra tarka vagy parget, fiúknak inkább sötétebb színű szokott lenni, többnyire kékfestőből. Ünnepre pedig kázsmir, selyem vagy bársony, pilliangóval (ragyogó, flitter), gyöngyös sújtassál és más, készen vett elemekkel díszítve. Konkrét példaként nézzük meg a 33. ábra ünneplő gyermek öltözeteit: Az ölbéli kislányon hátul hasított fehér gyolcsing van és fehér parget ubbon, nyakán nagy, csipkés mizlivel (húzott gallér). Világoskék selyemkötényét rózsaszín szalagból hajtogatott csitke szegi. Fején fehér, olcsó selyemből varrt, fodros fejkötő. Fülében ezüst függő. Mezítláb van. A 4 éves, (középen álló) kisfiún hosszúujjú, elölgomibos, fehér gyolcs férfigyerekes ümög fölött van a kékfestő ubbon. Köténye kék szatán. Nyakravalót is visel, ami a nagyobbacska fiúknak divatos, piros-kék pamutból kötött. Fején fekete pörge kalap, bokrétája többféle színű művirágból és ezüstszínű fújt üveg golófóból áll. (Ilyen kis gyermeknek csak egy-két gazdag családban van.) Lába mezítelen. A zubbonyos korúaknái már hajviseletről is beszélhetünk. A fiúk haját rövidre nyírják. A lányokét nőni hagyják, hogy minél előbb elkezdhessék fonni. Addig is a homlokuknál szarufésűvel fogják hátra a növő hajat. Az iskolások már lógó hajfonatot viselnek, de rövid ideig divat a hátul patkókontyiba feltűzött haj is. Fejkötőt kisebb korban fiú is, lány pedig 4—5 éves korig visel. Azután a fiúk kalapot, sapkát, a lányok télire fejkendőt kapnak. Többnyire lábbeli nélkül járnak a gyermekek. Csak nagyobbacska fiú kap télire csizmát, a lány pedig bolti fűzőscipőt, harisnyával. A tárgyalt korszak kezdetén még iskoláskor végéig zubbonyban jártak a fiúk is, lányok is. Majd a XX. század elejétől a fiúk elsőáldozásra (8—10 éves korukban) kaptak már felnőttes férfiruhát. 15 Arratona oos
