Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Horváth T.: A kapuvári népviselet

vető darabja egybeszabott, míg a felnőtteké derékban elvágott (nadrágféle vagy szoknyaféle + külön felsőrész). A csecsemők ruházatának alapvető darabja egy fehér gyolcsból készült, nyakán madzaggal összehúzható, hosszabb ingecske. Alá pelenka és az újszülöt­teknek köldökfásli is kerül. Fölé pedig esetenként Ihátulcsukós kabátkát, kis majkót adnak. Fejre mindig tesznek két részből szabott fejkötőt, ami a kis majkóhoz hasonlóan készülhet tarkából, pargetból (köznapra) vagy olcsóbb selyemből és lehet fehér pamutból horgolt (ünnepre). A csecsemő lábát, de egész testét is a póla-fedi, négyzetalakú, kockás vagy fehér huzatú párna, amit sarkosan hajtogatnak a kicsire és pólyakötő szalaggal körülkötnek. (A pólya speciális darab, ami differenciálatlanul még „ágynemű" és „ruhadarab" is egyben.) Pólyáskorban csupán abban különbözik fiúk és lányok viselete, hogy a lányok függőt fülbe val ó t is kapnak. Egész életükben viselik nemcsak ékszer­ként, hanem azért is, mert ,,a szemnek köll", általános hiedelem szerint a szem­betegségek ellen véd. A gyermekek pólyáskor után az ing fölött zubbonyt, ubbont viselnek (hosszúujjú felsőrésszel összevarrt, térden alul érő, hátulcsukós szoknya). E két darab jelenti viseletük alapelemeit. A fiúk és lányok ubbona hasonló. De többi ruhadarabjuk már fokozatos átmenetet mutat a felnőttek nemek szerint különböző ruházatához. Az ing az első életévekben a pólyáskorihoz hasonló. Később fiú is lány is olyanféle szabású inget visel, mint a megfelelő nemű felnőttek. Az ubbon köznapra tarka vagy parget, fiúknak inkább sötétebb színű szokott lenni, többnyire kékfestő­ből. Ünnepre pedig kázsmir, selyem vagy bársony, pilliangóval (ragyogó, flitter), gyöngyös sújtassál és más, készen vett elemekkel díszítve. Konkrét példaként nézzük meg a 33. ábra ünneplő gyermek öltözeteit: Az ölbéli kislányon hátul hasított fehér gyolcsing van és fehér parget ubbon, nyakán nagy, csipkés mizlivel (húzott gallér). Világoskék selyemköté­nyét rózsaszín szalagból hajtogatott csitke szegi. Fején fehér, olcsó selyemből varrt, fodros fejkötő. Fülében ezüst függő. Mezítláb van. A 4 éves, (középen álló) kisfiún hosszúujjú, elölgomibos, fehér gyolcs férfi­gyerekes ümög fölött van a kékfestő ubbon. Köténye kék szatán. Nyakravalót is visel, ami a nagyobbacska fiúknak divatos, piros-kék pamutból kötött. Fején fekete pörge kalap, bokrétája többféle színű művirágból és ezüstszínű fújt üveg golófóból áll. (Ilyen kis gyermeknek csak egy-két gazdag családban van.) Lába mezítelen. A zubbonyos korúaknái már hajviseletről is beszélhetünk. A fiúk haját rövidre nyírják. A lányokét nőni hagyják, hogy minél előbb elkezdhessék fonni. Addig is a homlokuknál szarufésűvel fogják hátra a növő hajat. Az iskolások már lógó hajfonatot viselnek, de rövid ideig divat a hátul patkókontyiba fel­tűzött haj is. Fejkötőt kisebb korban fiú is, lány pedig 4—5 éves korig visel. Azután a fiúk kalapot, sapkát, a lányok télire fejkendőt kapnak. Többnyire lábbeli nélkül járnak a gyermekek. Csak nagyobbacska fiú kap télire csizmát, a lány pedig bolti fűzőscipőt, harisnyával. A tárgyalt korszak kezdetén még iskoláskor végéig zubbonyban jártak a fiúk is, lányok is. Majd a XX. század elejétől a fiúk elsőáldozásra (8—10 éves korukban) kaptak már felnőttes férfiruhát. 15 Arratona oos

Next

/
Oldalképek
Tartalom