Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Horváth T.: A kapuvári népviselet
Férfi viselet.) Alapvető öltözéktípusai lényegében ugyanazok maradtak, amik az előző korszakban voltak, gatyás és nadrágos viselet hasonló szereppel élt tovább. ; • A gatyás öltözék két alapvető darabja mellé felsorakozott egy harmadik is, a kötény. Ez védi a szennyeződéstől a gatyát. (Kék gatyát már csak a gyerekek viselnek.) Díszítő funkcióval az ünneplőhöz is csatlakozott kötény. A mellényviselet a gatyás öltözékhez is hozzátartozik. 15 Nézzünk meg konkrét példán egy korabeli legény egyszerűbb, jövő-menő, ún. kólálló gatyás öltözékét, a 37. ábra baloldali alakján. Inge fehér gyolcs (vászoninget már csak munkához viselnek), szabása az országszerte ismert új típusú parasztingé. Mellén, gallérján, kézelőjén aprólékos, szabadrajzú hímzés; fehér és piros pamuttal. Vászongatyája alján széles subrika, (a köznapin csak keskeny szálvonásdísz, borsólik szokott lenni). Mellénye a híres kapuvári síkselem puruc ilyent csak a felnőtté avatott, kocsmába járó legények viselhetnek. Anyaga fehér alapú, tarka virágmintás brokátselyem, A sík jelzőt a beleszőtt aranyszál helyi elnevezéséből nyerte. A kapuvári népviselet legdrágább kelméje: az élso világháború előtti években métere 10 korona. A ké sz pur uc szalag- és sújtásdíszeivel együtt belekerülts egy csikó árába. Akiknek 8—10 holdnál kevesebb földjük volt, csak piros bársonyból csináltathattak maguknak hasonlóan díszített purucot. A „síkselem puruc rangho meg jussho volt kötve' : , divatja óta a férfi viseletben ez a darab mutatja meg legszembetűnőbben a vagyoni rétegeződést. A környező szegényebb községek Den nem viselték, tehát magának Kapuvárnak a „rangját" is jelezte.! — A szemlélt legény köténye fekete liszter, csipkével szegve. Legényesen viseli, egyik sarkát feltűrve. Ujjasa lila kockás szövetből varrt, jánklinak nevezett darab, amit főleg nyakatlan volta különböztet meg a dolmánytól (15. ábra). Gatyás öltözékhez és főleg fiataloknak ez a fajta ujjas való. — A legény fején ásztrigán sapka van, nemzetiszínű, pillangós szalagdísszel, ami arra utal, hogy viselőjét besorozták katonának. A reguták tavasztól őszig viselték ezt a jelvényt a kimenőre való sapkán vagy kalapon. Templomi fejrevalójukról csípőig lógott le 10—15 db, tenyérnyi széles, különböző színű, mintás selyemszalag, amiket a nőrokonok és — ismerősök ajándékoztak sorozáskor és a végüket fémrojttal, pillangóval, bodorral (lerakott szalag) cifrázták. — A legény lábán fekete csizma. A 33. ábrán felnőtt férfi templomba illő gatyás öltözékének az előbbitől eltérő vonásait figyelhetjük meg. Inge fehér pamuttal hímzett, mert ünnepre és idősebbeknek nem való a piros hímzés. Vászongatyájának alján a subrika fölött még széles laposöltéses füzér is ékeskedik, ami kifejezetten templomi gatyára való. Ez az ún. gatyavarrás a házi készítésű kézimunka legszebb terméke a testi ruhán. Többféle mintával is készült (31. ábra). — A férfialak nyakravalót is visel, királszínű (piros-fehér csíkos) selemkendőt, kétoldalt fiatalosan kivágva a vállára. Később csak a legényeket illette meg ez a viselésmód. (A nyakkendő színével is jelölték az életkort, vagy akár a gyászt.) — A szemlélt férfi kötényét piros csitke díszíti. Később a férfiak kötényén másféle szalagdísz, a bodor lett jellegzetes. — A férfi vállán posztó dolmány, a nadrágos öltözetből „kölcsönzött" darab. A 33. ábrán baloldalt álló kisfiú apjáéval egyező ruhadarabokat visel, de egyszerűbb kivitelben. Fejrevalóján viszont bokréta is van. Ugyanakkor nincs lábbelije, mert a felnőttkor előtt a lábviselet nem volt fontos. 15 A férfi viselet szabók készítette darabjairól részletesen ír Domonkos O., Adatok a kapuvári férfiruha szabásához. Ethn. (1957) 123—132. 226
