Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Kőhegyi M.: Rómer Flóris levelei Ipolyi Arnoldhoz

Másnap azután Pozsonyiban közösen felkeresték a gótikus építészet egyik remekét, a hajdani pozsonyi magyar plébániát, a ferenciek templomához épített Szent János kápolnát.

19 Bizonyára itt mélyítette el Rómer építészeti ismereteit, melynek azután a további kutatóút során, a Bakony tanulmányozásakor oly sok hasznát vette. Majd két hónapig tartó útjáról levelekiben számolt be egyik barátjának,

20 de valójában irodalmi levelek ezek s a Győri Közlönyben jelentek meg folytatásokban. Iskolai szünidejét arra használta fel Rómer, hogy a Bakonyt tüzetesen bejárja és természettudományos megfigyelései mellett a régészeti emlékeket is számiba vegye. E kettős céljáról ezeket írja barátjának: ,,. . . reám nézve csak annyira szünnapok, mert az iskolai port megszűntem nyelni, de valóban a nehezebb munka napjai, mivel félre téve a kényelem minden élveit, a forró nap, az alkalmatlan szél és az egészséget fenyegető eső dacára bebarangolom hegy-völgyeinket, pusztáinkat, szikláinkat, felmászom elhagyott váraink ormaira, felkeresem életveszedelemmel falusi tornyaink harangjait, mászom a dohos pincékbe és odvas barlangokba, és pedig sokszor minden kedvező eredmény nélkül, sokszor egy pár kődarab, vagy elhányt cserépért, igen sokszor pedig azért, hogy meggyőződvén arról, miszerint az ajánlott helyen semmi sincs, többé oda ne fáradjak."

21 Rómer tudatosan készült bakonyi útjára. Ez 1859. július 23-i leveléből is kiderül, de „szünnapá levelei" is tele vannak műveikre, könyvekre, cikkekre való hivatkozással.

22 Az adatok gyűjtését és kiegészítését későbben is folytatta, Ipolyitól több ízben kérdezősködik ilyenek után.

23 A Győri Közlönyben megjelent levelek méltó feltűnést keltettek s ezért elhatározta, hogy könyvalakban is kiadja azokat. Erre vonatkozóan kikéri Ipolyi véleményét és mindjárt tervét is előadja (1860. január 11-én kelt levél), aki azt helyeselhette, mert még ebiben az esztendőben, a vázlattal teljesen megegyező tartalommal és kiegészítésekkel (általános leírás, földtani észleletek, viránya és állatai, lakói) meg is jelent a könyv. Népszerű módon, dióhéjlba öszszeszorftva, tárgyalja benne azt a tömérdek anyagot, amelyet 40 négyszögmérföldön két-három hónap alatt összegyűjtött. Ez idő alatt száznál több községet látogatott meg és megvizsgált mindent, ami útjába került. Figyelme a társadalmi és kulturális viszonyokra is kiterjedt s minderői könnyed tárca^stílusban számolt be a közönségnek, mely eleinte a cikkeketT utóbb pedig a könyvet mohó érdeklődéssel olvasta. E könyv szinte páratlan sikerének és Ipolyi Arnold buzgólkodásámak köszönhette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1860. október havában tartott nagygyűlésén levelező tagjai sorába választotta. Beköszöntője jókora öt ívre terjedő dolgozat volt, melyben adalékokat kívánt nyújtani hazánk középkori földrajzához, leginkább a középkori okmányokban fennmaradt adatok alapján.

24 A jelent ismerte, hiszen a Balaton és Fertő közé eső területet szám19 Hoffmann E., Pozsony a középkorban. (Bpest, 1939). 2>0> A leveleket Ebenhöch Ferenc koroncói lelkészhez címezi. 21 Rómer F., i. m. 21—22. 22 A hivatkozások Rómer széleskörű tájékozottságát bizonyítják. 23 A könyvhöz Rómer nem csatolt helységnév- és tárgymutatót s így igen nehéz visszakeresni egyes műemlékeket. A leírások becse pedig igen nagy, mert azóta több fontos műemlék teljesen elpusztult s csak az ő leírásából ismerjük. Érdemes lenne e kötetet egyszer külön földolgozni, térképen szemléltetni Rócmer útját és feltüntetni az általa feljegyzett műemlékeket. 24 Rómer F., Magyarország földirati és terményi állapotáról a középkorban. MTAÉ, a mathem. és term. tud. osztályok közlönye (1860—61) 278—385. 198