Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Kőhegyi M.: Rómer Flóris levelei Ipolyi Arnoldhoz

talanszor bejárta. Az értekezésihez az állat- és növénynév előfordulások gazdag lajtstromát csatolta.

25 Ez volt Rómer utolsó .természetrajzi dolgozata, működése már ekkor inkább a régészet terére szorítkozott. Meg is írja Ipolyinak: „Kimondhatatlanul örvendek a kitüntetésnek, bár új irányomhoz képest, jobban szerettem volna a történelmi osztályhoz választatni."

26 Győri felettesei és a város lakói szerették és becsülték a tudós, de szerény tanárt,

27 ám Rómer egyre inkább a fővárosba vágyott, melynek élénkülő tudományos életétől új táplálóerőt remélt. 1859-ben meghalt édesanyja, aki nála élte utolsó napjait. Kap tehát az alkalmon és amikor Ipolyi és Toldy

28 — akivel időközben megismerkedett — kilátásba helyezik az akadémia érem- és okmánytáránál a megüresedett állást, így sóhajt fel: „Boldogságom ettől függne. . ,"

29 A mindinkább szaporodó jóbarátok segítségével és saját, rohamosan szaporodó tudományos munkáinak nyomatékával,

30 sikerült a terv: 1861-ben felkerült Budapestre. Alig telepedett meg a fővárosban, kinevezték a Kir. Kath. Főgymnasium igazgatójává.

31 Időközben (I860, április 27.) Ipolyi is átköltözött Zohorról Törökszentmiklósra.

32 Innen gyakran járt fel Budapestre, ügyeinek intézésére, s így személyesen beszélhette meg az esetleges problémákat Rómerrel. Levelezésük meg is szakad 1860. őszén. Lehetséges ugyan, hogy lappanganak még ismeretlen levelek az 1860. utáni időből is, de az igen valószínű, hogy a jelenleg közlésre kerülők a felölelt időszakban teljes sorozatot képeznek. Ipolyi válaszlevelei nincsenek meg, de reméljük egyszer elő fognak kerülni.

33 Rómer leveleiből tartalmuk sejthető. A 13 levél keltezése a következő: 1859. július 10. július 23. július 27. . november 14. december 12. 25 Előadásának hatását bizonyítja, hogy utóbb e kérdéssel mások is foglalkoztak. Ortvay T., Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig. (Bpest, 1882) 26 Győrből 1860. X. 11-én keltezett — alább közlésre kerülő — leveléből. 27 Ekkor és itt tanított először archeológiát: Siimor János győri püspök rá bízta a keresztény régészet oktatását a nagy szemináriumban. Sörös P., A Pannonhalmi Főapátság története. — Hatodik korszak a rend új kora, új munkaköre 1802-től napjainkig. (Bpest, 1916) 683. — Jó hasznát vette ennek az előkészületnek budapesti egyetemi tanár korában. Szentpétery I., A Bölcsészettudományi Kar története 1635— 1935. (Bpest, 1935.) — Tanítási módszeréhez jó forrás a MNM Régészeti adattárában 899/XLV. jelzetű, sajátkezű jegyzőkönyve, melyben tanítási vázlatok, feljegyzések, feleletek találhatok. 20 Toldy Ferenc ekkor a MTA titkára volt s mint ilyen intézkedhetett Rómer állásának ügyében. Kuncz A., Toldy Ferenc (Bpest, 1917). 29 Ipolyi Arnoldhoz 1860. aug. 28-án írott leveléből. 30 Elénk tudományos tevékenységét bizonyítja, hogy 1859-ben 26 közleményét, 1850-ből 14 feldolgozását és könyvét, 1851-ből 33 értekezését ismerjük. — Itt kell megjegyeznünk, hogy a feldolgozás során sajnálatosan éreztük egy Rómer-bibliográfia hiányát. E nélkül a majdan megírandó életrajz kidolgozása is nagy nehézségekbe fog ütközni. 31 Kumlik E., i. m. 74. 32 Pór A., Ipolyi Arnold, a Magyar Történelmi Társulat elnökének emlékezete. Sz (1888) 1—14. 33 Ipolyi li863-tól néhány éviig egri kanonok volt, s ezért az Érseki Levéltár rendezése során bukkanhatnák még elő ismeretlen levelek. Az esztergomi Prímási Levéltárban — mint arról legutóbb értesültünk — számtalan Ipolyi levél található még. 199