Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

hogy az évekig tartó huzavona, szenvedélyes harcok után a hajósmolnárok és malmok ügye végre nyugvóponthoz érkezett. A malomrendszabálynak részletekre (kiterjedő paragrafusai ellenére is volt, éspedig alapvető hiányossága. Ugyanis a 6. §-ában érthetően magmagyarázta ugyan a (hajósmalmok kétféle jogosultságát és aszerint is sorolta két csoportba a malmokat. De arról már nem intézkedett, hogy a hatóságok megállapította minő­sítésüket a malomkönyvecskéjükbe és a ihatósági nyilvántartásokba is beje­gyezzék. A rendelet hiányossága csakhamar elhomályosította a rövid ideig élvezett nyugalmat és békességet, majd éveken keresztül az adás-vevés és örökösödések alkalmával állandó izgalmat és felesleges hivatalos eljárást oko­zott. A hajósmalmok jogállása rögzítésének hiánya következtében időről időre szaporodtak a panaszok. A hátrányos döntések és sereknek kivizsgálásával kapcsolatban a szakminiszter is megállapította, hogy az 1868. évben végzett rendezés óta a malomjogok területén a legnagyobb rendetlenség tapasztalható. Mindezeknek legfőbb okát abban látja, hogy az akkor közreműködő bizott­ságok a reális jogú hajósmalmokat csak személyes jogú malmoknak minősí­tették. A malomtulajdonosokat ért igen súlyos hátrányok megszüntetése céljá­ból tehát a miniszter 1876. évi március hó 31^én aláírt, 3493. számú utasításával elrendelte a hajósmailmok jogviszonyának újlbóli felülvizsgálását. Győr megyébe az eljárás levezetésére Csatth Kálmán miniszteri titkárt küldte ki a minisztérium, akinek az volt a legfőbb feladata, hogy a megye és a város küldötteiből alakított bizottság élén a beérkezett panaszokat a helyszínén vizsgálja ki. 60 A hatóságok képviselői június hónapban végezitek el a helyszíni vizsgálatot s a működésükről felvett jegyzőkönyveket jóváhagyás céljából a közmunka és közlekedési minisztériumba terjesztették fel. A jegyzőkönyvek visszaérkezése előtt, október hó 10-én arra kérte Ujlaky Soma komáromi folyammérnök a megye Közigazgatási Bizottságát, hogy az ideiglenes hajómalmi rendszabályok 34—39. §-ai alapján még az 1876. év őszén végeztesse el a dunai hajósmalmok évi felülvizsgálását. A Közigazgatási Bizott­ság november 10-én tartott ülésén foglalkozott a folyammérnöki hivatal meg­keresésével. Megállapította, hogy a júniusi felülvizsgálat határozatainak meg­erősítése még nem érkezett vissza a minisztériumiból. Ennek következtében a hajósmalmok túlnyomó részének „jog- és birtokviszonya", sőt az elhelyezése is a régi állapotnak megfelelő és íbizonytalan, azért tehát a hajósmalmok felülvizs­gálatát most még szükségtelennek tartja. 61 Hosszú várakozás után érkezett meg a minisztérium 1876. év november hó 28-án kelt 15 449. számú határozata, mellyel Győr megye területén, annak folyóvizeire bekötött hajósmalmok jogosítványait külön-külön elbírálta és jóvá­hagyta. A megye Közigazgatási Bizottsága 1877. január 10-re összehívott ülésén tár­gyalta a miniszteri leirat döntéseit és utasításait. A minisztérium végzéseit a bizottság tudomásul vette és utasította a megyei főjegyzőt, hogy a Közigaz­gatási Bizottság ülésén megállapított szöveggel íés a gyűlés napjának keltezé­sével a hajósmalmok jogosultságát vezettesse be a tulajdonosok malomköny­vébe és hiteles pecséttel lássa el a bejegyzéseket (3—4. ábra). A köziigazgatási íbizottsági ülés jegyzőkönyviének kivonatát kőnyomatos eljá­rással sokszorosították íés egy-egy példányát kézbesítőívvel adták át a malmok 60 Uo. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1876. év 235. 61 Uo. Győr megye Közigazgatási Bizottsága jegyzőkönyve 1876. év 7. 173

Next

/
Oldalképek
Tartalom