Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

tulajdonosainak. A kivonat községenként és a malmok számozása sorrendjében sorolja fel az egyes hajómalom. tulajdonosának jogviszonyát és megjelöli a kikötendő, jogtalanul beállított malmokat is. Záradékként figyelmezteti a molnárokat a hajómalmi rendelet fontos utasításainak megtartására, majd felszólítja őket, hogy malomkönyvecskéiket a kivonat kézbesítésétől számított tizenöt napon beiül a megyei főjegyzőnél mutassák be. Ugyanakkor közöljék, ha valakinek még nincsen naalomkönyve.

62 A főjegyző április 4-én szerkesztett jelentése arról nyújtott tájékoztatást a megye kozigazatási bizottságának, hogy a ráruházott feladatot teljesítette. Említést tett arról, hogy a Nagy- és Kis-Dunán álló valamennyi hajósmalom 1869-ben, vagy a most befejezett összeírás alkalmával kiállított malomkönyvecskéjébe bevezették azok reális, vagy személyes jogosultságát aszerint, ahogyan azt a minisztériumban jóváhagyták. A bejegyzéseket mint a bizottság elnöke, a megye főispánja írta alá és hiteles pecséttel ellátva a maloimtulajdonosoknak kézbesítették. Végül megemlíti, hogy az időközi változások nyilvántartását szolgáló „hajómalmi rovatos kimutatások (törzskönyv)" szerkesztését elkezdte.

63 Az ideiglenes hajómalmi rendszabály 1888. év november hó l-ig volt érvényben. Helyette ugyanazon a napon az 1885. évi XXIII. törvénycikk és annak alapján a 45 689/85. számú általános rendelet lépett ér vénybe.

64 Az új hajómalmi rendelet hatvanhat paragrafusba foglalt intézkedései alig néhány pontban térnek el az érvényét veszített 1867. évi ideiglenes rendszabályok utasításaitól. Új pontjai is inkább csak megfogalmazásukban különböznek amattól. Az új általános rendelet a régiektől eltérve a hajósmalmokat nem kettő, hanem háromféle jogviszony szerint különbözteti meg. Az első csoportba tartoznak a reális jogú 'hajósmalmok. Ezek felállítását és működését 1851. február 15-e, vagyif. a helytartóság ideiglenes főnöke körrendeletének kibocsátása előtt engedélyezték és az akkori gyakorlat szerint szabad forgalom tárgyai voltak. Ezeknek a malmoknak a jogviszonyát a rendelet ezután sem változtatja meg. Továbbra is bármikor szabadon megvásárolhatók, vagy eladhatók. Ha pedig a malom megsemmisülne, helyette új állítható be, de a malomállítás és fenntartás jogát a tulajdonos minden korlátozás nélkül az arra jogosultnak el is adhatja, amaz pedig megvásárolihatja. A reális jogú hajósmalomnak több tulajdonosa is lehet, sőt testületek, vagy társulatok is vásárolhatnak reális jogú hajósmalmot. Ebben az esetben a tagok közül egyet meg kell bízni, aki a társtulajdonosokat a (hatóságok előtt képviseli. A második csoportba a személyes jogú hajósmalmok tartoznak, amelyek 1851. év február hó 15. után, de 1888. november hó 1. előtt nyerték el jogosítványukat. A személyes jog érvénye az engedélyes halálával megszűnik, tehát másra átruházni semmilyen jogcímen sem lehet. Kivéve a jogosult özvegyét, aki férje malomjogát özvegysége tartama alatt tovább is gyakorolhatja. A harmadik csoportba soroltak az újabb jogosítványú hajósmalmok. Ezek a malmok 1888. november hó 1. után kapták működési engedélyüket. Az ilyen engedélyeket csak nagyon indokolt esetben és kivételesen adták ki a hatóságok, éppen ezért bármikor vissza is vonhatták. A jog személyihez volt kötve, ennél62 Uo. 1877. év 75. 63 Uo. Győr megye Közigazgatási Bizottsága iratai 1877. év 151/K. B. 64 XJMA Céhir. Schreiner Mihály malomkönyve, lelt. sz. 54.2.28. 174