Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

megváltozott, vagy az őrlővize elgyengült volna. 46 Ha azonban az új medret vájt folyón a malom ezután is a régi helyén maradna s emiatt akadályozná a hajók 'járását, vagy a folyómeder karbantartását, a 'hatóságok elrendelhetik a malom helyének megváltoztatását akkor is, ha a imalomtulajdonos azt nem kéri, vagy malmának áthelyezését ellenzi. 16. § Az önkényes helyváltoztatással kapcsolatban a rendszabály nem mond újat. Tartalma megegyezik a „Körrendelet" 10. §-ával. 16. § A hajósmalmok álláshelyének kijelöléslére kiküldött bizottságnak figyelemmel kell lenni arra, hogy: a) A hajósmalom a legkevésbé se legyen akadályozója a hajók járásának. b) Hidak, vagy kötéllel ellátott kompjárások felett és alatt annyi szabad helyet kell hagyni, hogy ott egy hajó kiköthessen. A szabad terület hosszát a folyó szélessége és a víz sebessége határozza meg. Általános mértéke a folyó szélességének másfélszerese, de nem lehet kevesebb a körrendelet 8. §-á,ban megszabott távolságnál, vagyis híd és komp felett 250, azokon alul 200 öl. A c, d és f pontok feltételei megegyeznek a körrendelet 8. §, b, c és d pont­jaival. '•- i Az e) alpont arra figyelmeztet, hogy a parthoz kötött ihajósmalmoknál pon­tosan meg kell határozni, mennyire tolhatók be a parttól és fel kell tüntetni a „malom támaszfáinak" i7 hosszát is. Az utolsó g) alpontban elmondottak valamennyi eddigi rendeletből hiányoz­nak. Arról intézkedik, hogy a kiküldött bizottság az állandó malomáMs kijelö­lésével egvidőben egy másik, úgynevezett ,,váltóhely"-et 48 is jelöljön ki arra az esetre, ha a víz áradása, vagy apadása miatt a malom a hajózásnak útjában lenne. 17. § A kijelölt malomállásokat a legrészletesebben, minden részletre ki­terjedő pontossággal kell leírni úgy, hogy azok tévedés nélkül könnyen felis­merhetők legyenek. 18. § A kijelölt malomhelyek a malmosgazdáknak nem kizárólagos tulaj­donuk. A hely elfoglalásának joga inkább kötelességnek nevezhető. Ugyanis egyrészről az engedéllyel bíró malomtulajdonos a neki kijelölt helyet önké­nyesen meg nem változtathatja. Másrészt a hatóságok a malomibely azonnali elhagyására utasíthatják, ha a vízállás, vagy más ok miatt a malom a hajó­zásra veszélyessé válna. 19. § A malomhelyekkel kapcsolatban még a következő intézkedések tétet­tek: a) Ha a malomhelyet önként, vagy hatósági intézkedésre el kellett hagyni, a költözéssel egyidőben az engedély érvénye is megszűnt. Az elhagyott helyre volt birtokosa többé nem tarthat igényt, ezért a malomtulajdonos köteles haladék nélkül a malomkarót kiszedni. Ellenkezése esetén a volt tulajdonos költségére a hatóság fogja a karót eltávolítani. b) Az engedélyezett állandó őrlőhelyet és a váltóhelyet kizárólag az enge­délyes gazda használhatja. Szigorúan tilos ezek bármelyikét idegen malmos­gazdának bekötésre átengedni. 46 Cziqány B.. i. m. 5. (1963) 219—220. Apadás, vagy más ok miatt a víz folyása lelassult és a nagvkeraket nem forgatta kellő gyorsasággal, erővel. 47 Czuczor G. és Fogarasi J., i. m. 6. (Bpest. 1874) Malom támaszfa = Támasztó­dorong. Hajósoknál azon fákat nevezik így, melyekkel a hajót fölüléskor, vagy part mellett állva eltámasztják .. 48 Uo. és Cziaány B., i. m. 5. (1963) 220. Váltóhely = Hely, melyen valamit vál­tani, cserélni szokás, vagy szükséges. 165

Next

/
Oldalképek
Tartalom