Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

c) Ha az elhagyott malomhely később őrlésre alkalmassá válna, volt tulajdonosa arra nem tarthat igényt. Az üresen maradt malomhelyeket a hatóságok az új jelentkezők közül bárkinek kioszthatják. 20. § Előfordulhat, hogy nagyobb árvíz, vagy egyéb ok miatt egész malomcsoport álláshelyét kell megváltoztatni. Ilyen esetben a rendezésre kiküldött bizottság az egyes hajósmalom helyét a malomrév

49 partja mentén, egymás utáni soriban is kijelölheti. A partmenti sorokba bekötött malom mindenike nem egyformán kapja a kedvező őrlővizet.

50 Hogy emiatt valaki előnyös, vagy hátrányos helyzetbe ne kerüljön, a malmok helyét felülről lefelé kell besorolni s a kijelölt álláshelyeket az érintett malomtulajdonosok között sorshúzással kell kiosztani. 21. § Folyamszabályozás közben kialakulóban lévő mederben malomhelyeket engedélyezni nem szabad. 22. § Ujat nem mond, egyezik a körrendelet 3. §-ával. 23. § Azokat a malomtulajdonosokat, akik a valamennyiükre kötelező rendeleteket nem tartják meg, szigorúan meg kell büntetni. 24. § Hatósági engedély nélkül tilos bármiféle vízterelő rekeszek, fenékgátak készítése. A parton pedig a molnármesterséggel kapcsolatos épületet csak a földtulajdonos előzetes engedélyével szabad építeni. 25. § A partmenti malomállásoknál kívánatos a partok rézsútos leásása és ezeknek fűzfa telepítésével, vagy kővel történő biztosítása. Ha tehát az uradalmak, vagy más partbirtokosok a vízpartok gondozását a vízhasználat egyik feltételeként kötötték ki, avagy a köziérdek kívánja, a partvédelemről az engedélyes malomtulajdonos köteles gondoskodni. A védelmi munkákat azonban csak az ottani felügyelettel megbízott folyammérnök, vagy a megyei mérnök útmutatása mellett szabad elvégezni. 26. § Tartalma a körrendelet 14. §-ával egyezik. 27. § Bárhol beállított hajósmalomnak szilárd szerkezetűnek kell lenni. Bekötésre, megerősítésre csakis a legmegbízhatóbb anyagot szabad használni, nehogy szélvész, vagy a gőzhajók hullámverése karójáról leszakítsa. Tilos tehát gyenge, rozzant malmok használata, inert ha elszabadul, súlyos károkat okozhat másoknak. 28. § Az a malomtulajdonos, akit a felügyeleti szervek figyelmeztettek malma állapotára, vagy a helytelen malombekötésre és ennek ellenére a szükséges intézkedéseket elmulasztotta, ha a malma elszabadul, semmiféle kártérítést nem követelhet. Viszont felelős mindazokért a károkért, amelyeket elszabadult malma a lejébb álló malmokban, más vízijárművekben, vagy egyéb tárgyakban okozott. 29. § Tilos a malmokat a másik parttal áthúzás céljából kötéllel összekötni. 30. § A malomrévekben csoportosan álló hajósmalmokat csak a mederbe levert malomkarókhoz szalbad kikötni. Tilos a néhol szokásos malomkosarak,

51 vagy egyéb bekötési módok alkalmazása. 31. § Hajózható folyókon a malmokat éjjel lámpákkal kell megvilágítani. A partmentében állók mindegyikét, a malomrévekben csoportokba bekötöttek közül pedig csak az elsőt és az utolsót kell lámpával ellátni. 49 Czigány B., i. m. 5. (1963) 218. Maiamcsoporthoz tartozó kisebb-nagyobb terület a vízparton. Itt fogadták az őrlőiket és átvették a gabonájukat. A vízen álló malmokból ide hozták ki ladikon a kész lisztet. 50 Czuczor G. és Fogarasi J., i. m. 4. (Pest, 1867). örlővíz, Malomvíz = Víz, mely malmot hajt, vagy malomhajtásra elégséges. 166