Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

8. § A 6. § elve alapján előzetes vizsgálat után a minisztérium dönti el, hogy valamely malom eladás, vagy öröklés útján átruházható-e más személyre, vagy sem. 9. § A régi, adásvétel, vagy öröklés útján átruházható, továbbá az újabban adományozott személyes hajómalmi jogokat az első fokú iparhatóság külön rovatos kimutatásiban fogja nyilvántartani. 10. § Ki kell kötni helyükről és véglegesen betiltaná azokat a Ihajósmalmokat, amelyeknek a tulajdonosai a rendelet életbe léptétől számított ihat hónapon belül a felsorolt feltételeknek nem tettek eleget. 11. § Aki pedig új hajósmalmi engedélyt óhajt szerezni, szándékát az illetékes iparhatóságnál köteles bejelenteni. Ugyanakkor a malomlhely kijelölésére a saját költségén helyszíni vizsgálatot kell kérni. 12. § Ebben a pontiban a helyszíni vizsgálat levezetésére a következő utasításokat szabja meg: 'a) A megye, icerület vagy szabad királyi város köziönsége az 1840 X. t. czikk 1-ső illetőleg 5-ik §. értelmében küldötséget nevez ki az illető szolgabíró vagy városi tanácsnok vezetése alatt és az illető királyi országos folyammérnök közreműködése mellett; mely kűldőtséghez a folyamodó és az összes kitudható érdekelteken kívül ha lehetőséges egy gőzhajózási társulati, vagy más a helyi viszonyokat ismerő a hajózásban jártas 's ezen érdekeket képviselő egyéniség adandó. b) A küldötség vezetője mindenek előtt arról szerez magának meggyőződést, hogy a jelenkező bír-e csakugyan azon kellékekkel, mellyek ezen ideiglenes hajómalmi rendszabály 2-ik és 3-ik §. §.ai értelmében íparűzletí jogosítvány és földesúri beleegyezés tekintetéből eleve megkívántatnak, — az után pedig a tagoknak nézeteit a helyszínin arra nézve kéri ki, váljon a folyamodó által kijelölt hely, melyre a malmát bekötni szándékozik, elifoglalható-é anélkül, hogy a vízi járművek mindenkori szabad és 'biztosított közlekedései legkevésbé sem akadályoztassék vagy veszélyeztessék, vagy partrontassék. Külömben ezen utóbbi körülmény bővebb felderítése és elvi megítélése a közre működő királyi országos folyam mérnök mindenkor egy vízhelyzeti tervet készít, mellyen a folyamsodrának iránya a le és fölfelé járó hajók által használt hajóút a folyammeder 'mélységei megfelelő kereszt szelvényekben, a már létező malmok állás helyi úgy, mint az újmalom számára kért álláshely és minden az ügyre befolyásai lehető egyéb helybeli viszonyok megjelőlendők. c) A bízotmányi tagoknak ezen tárgyalás alkalmával nyilvánított nézetei a jegyzőkönyvbe vétetnek, mely a bizotmányi tagok által aláíratván 's hozzácsatoltatván az előbbi §. zártpontjában érintett tervvázlat, azt a bizotmány elnöke véleményes jelentése mellett az illető kiküldő hatósághoz terjeszti fel." 13. § Hajósmalmok felállítását ezideig — az 1848. évig érvényes rendeletekre támaszkodva — a Helytartótanács engedélyezte. Ezt a jogkört ezután a Közmunka és Közlekedési Minisztérium veszi át. A jövőben tehát a 12. §-íban ismertetett eljárás befejezése után, a megyei hatóság véleménye kíséretében a tárgyalás összes iratait a minisztériumba kell felterjeszteni. Ugyanígy kell akkor is eljárni, ha korábban engedélyezett egyenkénti, vagy csoportosan álló hajósmalmok helyváltoztatásáról van szó. 14. § Joga van az engedéllyel ellátott malomtulajdonosnak új őrlőhely kijelölését kérni, ha a hatóságtól megállapított helyén a folyó iránya később