Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

ADATOK A GYŐR MEGYEI HAJÓSMOLNÁROK ÉLETÉHEZ* IV. Hajósmalmi rendszabályok A XVI. századiban és az azt követő század elején Győr megye folyóvizein álló sok-sok hajósmalom gazdája nem ok nélkül féltette malmát a rájuk leselkedő veszélyektől. Különösen rettegtek a közelükben zajló háborús eseményektől. De nem jelentett számukra kisebb veszélyt a portyázó, harácsoló kisebbnagyobb török csapatok váratlan megjelenése, vagy a garázdálkodásra kész zsoldos katonaság közelsége sem. Nap nap után éber vigyázattal kellett élniök, nehogy malmaik elpusztuljanak, mert a malmok elvesztése a vagyoni veszteségen felül a molnárcsaládok megélhetését is fenyegette. Féltett kincsüket tehát megyénk folyóvizein ott kötötték be, ahol megítélésük szerint félelem és rettegés nélkül, békés körülmények közt végezhették mindennapi munkájukat. Megyénk a XVI. század végére megszabadult a török hódoltságtól, majd a szatmári béke után elcsendesedtek a kurucok és a labancok fegyverei is. Megindulhatott telhát a hadjáratok okozta pusztítások és az azokat kísérő emberfeletti szenvedések miatt más vidékekre menekült lakosság visszakölt'özése, valamint az elnéptelenedett falvak újratelepítése.

1 Újraszerveződtek az állami és megyei; városi, falusi stb. hatóságok is. Sokrétű feladataik legfontosabbikának azt tartották, hogy törvényeikkel, rendeleteikkel irányítsák, szabályozzák az otthonukba visszatért és az elpusztultak helyére telepített lakosság új életét. Érthető és egész természetes, hogy a hatósági intézkedések alól a malmosgazdák és molnármesterek sem vonhatták ki magukat anélkül, hogy a következményekkel szembe ne találják magukat. Pedig azt tették és emiatt a hosszú ideig tartó viszály fellobbanására nem is kellett sokáig várakozniok. A szilárd alapokon nyugvó közrend kialakítása megkívánta a vizeinken dolgozók életének egységes szabályozását is .Azonban a megtett hatósági intézkedések nem mindegyike kedvezett a malmosgazdák és molnármesterek egyéni vagy közös érdekeinek. Ez azután azt okozta, hogy igen gyakran éles ellentét ütötte fel fejét a két fél között. A mailomitulajdonosok és molnárok kudarcaikkal sem törődve makacsul ragaszkodtak közösen kialakított, évszázados szokásaikhoz, melyeknek egynémelyikét egymás között a „jog" erejével ruházták fel. Ha ezek bármelyikén * Korábbi adatközléseinlk az Arrabana 4. (1962), 5. (1963) és 7. (1965) számában jelentek meg. 1 Czigány B., Adatok a Győr megyei hajósraiolnárok életéhez Arrabona 5. (1963) 207. és 4. (1962) 101. 149