Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948
hitsék." A Közjóléti Szövetkezettel karöltve ipari műhelyt hoztak létre, hogy ott hasznos közszükségleti cikkeket gyártsanak. A Gazdasági Főtanács 50 000 Ft-ot utalt át a Tervhivatalnak, és azt két részletben küldték le a megyének. Ebből a legjobban rászorult családanyákat (50 fő) foglalkoztatták. 76 A munkanélküliség problémáját ezek nem oldották meg, csak a legnehezebb helyzetben levők gondjait enyhítették. Az újjáépítés fokozását és a munkanélküliség további csökkentését segítette az állami hitel. Győrött 1947 elején még 4000 lakást kellett helyreállítani. Az újjáépítés megoldásának segítésére Győr havi 120 000 Ft „újjáépítési kölcsönkeret"-et kapott. 77 A kölcsönök egy részét államsegéllyé minősítették át. Pl. az 1946 őszén a vármegye közúti alapjára folyósított 122 735 Ft-ot 1947 első felében ,, . . . a Pénzügy Minisztérium államsegéllyé minősítette át, annak visszafizetésétől eltekint." 78 Az utcák egy részében, főként Gyárvárosban, gázvilágítás volt. A gázlámpák 1947. március 21-én, a Győri Gázgyár újjáépítésével, 79 gyulladtak ki. Jelentősebb volt azonban az ipari üzemek és a háztartások gázzal való ellátása, hiszen fűtőanyagban nagy volt a hiány. A közlekedés helyreállításában az utak mellett előrehaladás történt a hidak újjáépítése terén is. 1946. december 14-én elkészült Győrött az első állandó híd: a Petőfi-híd, mely a Budapest—Bécs főközlekedési úton fekszik. 80 A helyreállítás 100 000 munkaórát vett igénybe. A hídba 25 tonna új szerkezeti részt építettek be. 81 1947. május 4-én adták át a forgalomnak az állandó vasúti hidat. 82 (A megyei törvényhatósági bizottság határozatot hozott a Rábca-híd roncsainak kiemelésére. A terveket a város dolgoztatta ki. 83 ) A vasúti közlekedés fokozatosan javult. Győr—Budapest között 1947. március 20-tól villany- (Kandó) mozdonyok által vontatott személyszállító szerelvények közlekedtek. 84 Május 3-tól Győr-—Budapest között 6 vonatpár (köztük 2 gyorsvonat) bonyolította le a személyforgalmat. 8 ' Az első villany vontatású gyorsvonat június 7-én indult. 80 Az autóbuszok kijavítása után előrehaladás történt a távolsági és a városi autóbuszközlekedésben. Naponta 6 vidéki járat közlekedett (délután Győrből, reggel Győrbe). A Győri Általános Közlekedési Vállalat kapta az engedélyt a ,, . . . rendszeres járatú társaskocsi gépjárművállalat" üzembentairtásáira. Városi járatai: Szabadhegy, Kisbácsa, Újváros, Gyárváros, Nádorváros, Sziget, Ipartelep (óránként) és Hajóállomás (szükség szerint). 87 A nehézipar termelése — a nehézségek ellenére — fokozatosan felfelé ívelt. 1947 tavaszán Győrött 18, Mosonmagyaróvárott 3 nagyobb ipari gyárvállalat üzemelt. Ebből legjelentősebb a Magyar Waggon- és Gépgyár, amelyben 4500 munkás dolgozott. 88 A 23.550/1946. M. E. számú rendelet alapján az állami kezelésbe vett gyárakban — tehát a Vagongyárban is — átmenetileg megszűnt az üzemi igazgatóság, s létrehozták az ezeket a vállalatokat vezető Nehézipari 76 Uo. VI. 9767/1947. alp. 77 FKg II. évf. 105. sz. 78 GyÁL Alispáni iratok IX. 12 507/1947. alp. 79 FKg II. évf. 66. sz. 80 Uo. I. évf. 184. sz. 81 GyM II. évf. 283. sz. 82 FKg II. évf. 100. sz. 83 GyÁL Alispáni iratok I. 7148/1947. alp. 84 GyM III. évf. 52. sz. 85 FKg II. évf. 99. sz. 86 GyM III. évf. 127. sz. 87 GyÁL Alispáni iratok VII. 13 753/1947. alp. 88 GyM III. évf. 98. sz. 278
