Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948
Központot (NIK). 89 1947 februárjában változás állott be, mert az iparügyi miniszter kinevezte a gyár élére az első munkásigazgatót (Horváth Sándor). 90 Ugyanekkor a Vagongyár igazgatása alá került a MÁVAG-gyár. Az összevonás indokolása: ,, . . . ez beletartozik abba a nagyszabású tervbe, amely Győrt, Budapest után, az ország második nehézipari központjává akarja kifejleszteni", '^s a NIK ,, . . . az összes magyar nehézipari vállalatok közül a Vagongyár működését tartja a legki valóbbnak." 91 A gyár hídműhelye országos hírnevet, elismerést szerzett. Jelentősen hozzájárult a budapesti Kossuth-Md, a szolnoki és a tokaji Tisza-Jhíd felépítéséhez (a vasszerkezeti részeik elkészítésével). A hídműhely dolgozói építették fel a mosonmagyaróvári Lajta-hidat, a téti, hidat, a győri és a sárvári Rába-hidakat, az abdai Rábca vasúti hidat. Amikor mindezeket a feladatokat végrehajtották, a termelés zavartalansága és fejlődése érdekében a hídműhelynek önmagának kellett újjáépítenie 200 méter hosszú csarnokát. 92 Teherautó-gyártásban a Vagongyár és a MÁV AG 1947 tavaszán havonta 31—32 darabbal az iparág vezető vállalatai lettek. 93 Vasúti kocsik készítése terén is országosan legjobb volt a Vagongyár teljesítménye. 1947 első hat hónapjában 179 vasúti kocsit adott át a MÁV-nak, és júliusban már 26 db volt félkész állapotban. 94 Nemcsak a hazai forgalom ellátására termeltek, hanem külföldnek is dolgoztak. Egyrészt jóvátételi, másrészt megrendelésre végzett munkálatokat folytattak. Jóvátételre Szovjetuniónak és Jugoszláviának dolgoztaik. (Jugoszlávia részére 150 gyümölcsszállító vagont készítettek. 95 ) Az Osztrák Államvasutak megrendelésére vasúti kocsikat javítottak. (Június 21-én átadták az első két helyreállított vasúti kocsit, és további tizenegynek a javítása folyt.) 96 1947 tavaszán az egy fizikai munkásra eső termék értéke az 1946 augusztus—• decemberi szintet 56 %-Jkal haladta meg. 97 A mosonmagyaróvári Kühne Mezőgazdasági Gépgyár újjáépítése folyt, s köziben főképpen mezőgazdasági gépek javításával, ekék készítésével foglalkoztak. A Vadásztölténygyár, figyelembe véve az ipar, közelebbről a megye érdekét: fonóorsók gyártására rendezkedett be. 98 A textilipar '(országosan) számottevő mértékben emelte termelését. Míg 1946 nyarán a béketermelés 40 %-a felé közelített, 1946 második felétől emelkedett, és az 1930-as évek termelésének 70 %-át érte el 1947-re. 99 A győri textilipar ezt a szintet részben elérte, részben ettől elmaradt. A Linum Lenfonó és Szövőipari R. T. üzemét, melyet szőnyegbombázás tett tönkre, jó részt újjáépítették. 1947 nyarára a szövőgyár 70 %-os, a fonógyár 100 %-os kapacitással rendelkezett. 100 A gyárban 173 gép dolgozott. A gépék többségét romos állapotból hozták helyre, illetve ,,A felszabadulás. után a Szovjetunió támogatásával a gyár gépeinek bizonyos hányada visszakerült Ausztriából." Főként len- és fél lenárukat készítették, havonta 20 000 méteres mennyiségben. 101 89 Berendi i. m. 248. 90 GyM III. évf. 36. sz. 91 Uo. 92 Uo. II. évf. 283. sz. 93 Berend i. m. 319. 94 GyM III. évf. 162. sz. 95 Uo. III. évf. 98. sz. 96 Uo. 97 Berend i. m. 318. 98 Uo. 319 99 Uo. 322. 100 Uo. 325. 101 GyM III. évf. 175. sz. 279
