Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Kanozsay M. 100 éves a „Műrégészeti Kalauz”

meghúzódó tervezgetéseket is figyelmmel kíséri, láthatja, hogy ennél sokkal több. | Már 1863-ban áll Rómer jelentős munkával az Akadémia — a győri bencés múzeum alapítása idején (1859) — megindult folyóiratának, az Archaeologiai Közleményeknek szolgálatában, s egy év múlva szerkesztője is annak. Ez, az akkor még Ipolyi Arnolddal közösen végzett munka érlelte meg azt a gondolatot, amely már az Archaeologiai Bizottmány megalakulásakoir is (1858) felvetődött, „miszerint utasítást dolgozzon ki és azt tegye közzé minél több példányban, melynek nyomán a romladozásnak leginkább kitett mű- és történeti emlékek .. . legegyszerűbb módon... fenntartassanak és megóvassanak".

1 A szendergő gondolat éppen abban az évben ébredt újra és indult el nagy sikerrel végzőidő útjára, amikor Rómer már irányító szerepet játszott a magyar régészet terén. Ez a körülmény legalább is sejteti, hogy ő volt leglelkesebb, fáradságot nem ismerő előharcosa, a megjelent könyv és annak előszava pedig bizonyítja, hogy Henszlmann Imrével együtt valósítója is. A Műrégészeti Kalauz külön-külön, nem is azonos címen megjelent két első kötete, kettejük alkotása, gondos anyaggyűjtő munka eredménye és mind a kettő alapvető összefoglalása a magyar szakirodalomban. A Rómer előszavában

2 Ipolyi tollából ígért harmadik kötet soha sem jelent meg, pedig gazdag anyaga és egy népszerű utasítás, amely ,,a műemlékek miként intézendő vizsgálatát és leírását tanítaná"

3 könnyen egybeszerkeszthető lett volna kisebb-nagyobb közlésekben megjelent tanulmányaiból.

4 Mind a három kötetre volt rátermett szakember, így megiratását könnyű volt elhatározni. Annál nehezebb volt a kor követelményeinek mindenben megfelelő munka kiadására szükséges költségeket előteremteni. Erre a célra nem volt pénze az Akadémiának. Bizonyára, a régészeti kiadványokra bőkezűen adakozó Andrássy Manó gróf,

5 bizottmányi tag közbenjárására „A vadászat és sport Magyarországon" címen megjelent

6 díszművet szerkesztő és kiadó néhány magyar főúr, a munkára befolyt összeg maradékaként 1400 forintot bocsátott az Archaeologiai Bizottmány rendelkezésére azzal a kikötéssel, hogy ,,ezen összegen népszerűen írt, a szükséges képekkel ellátott munkák adassanak ki, a könyvek eladásából visszakerült pénz pedig újabb és újabb ilyennemű munkák alapjául szolgáljanak.

7 Ezzel a pénzzel, a bécsi Tudományos Akadémiától kölcsönkapott

8 és a bécsi Centralkommissio közvetítésével készített klisékkel

9 támogatva a könyv 1866 júliusában a Magyar Tudományos Akadémia Archaeologiai Bizottsága kiadásában megjelent.

10 Sok nehézséget legyőzve, Rómer Flóris közismert agitációja eredményeként így született meg most 100 éve — ahogy Ipolyi nevezte: „A Magyar Régiségtan".

11 Rómer ebben a munkájában a régészetet a történelem elválaszthatatlan részeként fogta fel; olyan tudománynak, amely az „előítéleteket és nevetséges 1 Magyar Akad. Almanach (1863) 165. — L. Műrégészeti Kalauz III. p. 2 Műrégészeti Kalauz. (1866) IV. p. 3 Ipolyi Arnold Magyar műtörténelmi tanulmányai. (Bpest 1873) 576. 4 Lásd uo. 1861—1863 között megjelent dolgozatokait. 5 RD—

DA 2 (1960) 6. 6 Pest 1857. 7 AK 6 (1866) 112. 8 Uo. 86. 9 Uo. 202. 10 Lásd az eltérő című kötetek címlapjánali fényképét. 11 Lm. I. 555. 216