Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Kozák K.: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól
wm llKS MOT «ÉliiaiMÈsfislïiôilWMiteffi* ilyen köpeny van 48 (ferde négyzetes hálózatban álló 4 levelű virágok!) s így tovább. Talán elegendő e néhány tallózott példa is annak a feltevésnek alátámasztására, hogy a Szent László herma mellgallérjának mintájára nem egyszerű textilminta, hanem a bizánci hierarchiában az égieknek és a császárnak kijáró színes selyemszövés-himzés másolata. Ezt pedig a XIV. század vége felé, a rekeszzománcok készítésekor az ötvös nem tudhatta. Kényszerű erővel merül fel ismét a gondolat, hogy a mai herma a régi síremléket, vagy éppenséggel hermát másolta, korának „modern" ötvöseljárásával — a sodronyzománccal. Könynyen lehetséges — vajon valaha bizonyságot szerezhetünk-e erről? —, hogy a III. Béla kori hermán is megvolt a mellgallér, de vésett aljú zománc lapokkal kirakva. További kutatást kívánna, hogy ez a fajta, egyszerű mértani mustra miért éppen az égiek és a császárok jelképe? Itt utalnunk kell arra, hogy ez a minta valójában a csillagos ég palástját borítja a császárra s eként az 'égi hatalom megtestesülésévé avatja. A császári palástok ilyenfajta jelentését bőven kifejtette Robert Eisler: Weltenmantel und Himmelszelt (1910) című munkájában. Mindezeket tudva bizonyossá válik előttünk, hogy a mellgallér díszítménye nem az ötvös díszítőkedvét és találékonyságát dicséri, hanem régi hagyomány útján, mint az ég jelképe került Szent László vállára is. Eszerint tehát a nagy csillagvirágok lilás-kék hátterében levő csillagok, és néhány feszületünk és kelyhünk hasonló csillagjai nem véletlenek, hanem valóban a csillagos égboltozatot jelölik. 4. A herma párhuzamairól. A győri Szent László hermához fogható valójában az egész földkerekségen nem található. Páratlan erejű kifejezését egyik párhuzamán sem találjuk. Természetesen vannak bőséggel olyan hermák, amelyek a miénknek technikai megvalósítás, alak szempontjából megfelelnek. Száz« ná] több herma adatát, képét gyűjtöttem egybe, közülük most példaként néhány közelállót idézek, főként azért, hogy a herma készítési korának megállapításához újabb segítséget kapjunk. Az eddig elmonidottak alapján nem lehet meglepő, hogy hermánk legközelebbi párhuzamai mind koraiak: XIII. századiak, vagy XIV. század elejiek. Talán leginkább egybevethető a mi hermánkkal a báseli múzeumban Őrzött 49,2 cm magas, aranyozott ezüstből készült Pantalus herma. 49 Nagy formái, berakott szemei, kissé megpattant szája, szakállának és hajának a miénknél kissé változatosabban fürtölt, de végig összefogott, tömlege, és a fej szemmel láthatóan szerkesztett volta nagyjából a Szent László hermával egykorúnak mutatja ezt a i— XIII. század elejéről való hermát! Csupasz nyaka és közvetlenül a vállak alatt záródó mellképe is közeli rokona a hermánknak. — Ugyanilyen vállas herma a XIII, századból a kölni Diöcezanmuseum Remete Szt. Antal hermája. 5 ' 5 Homlokának éles ráncai, fejének nagy — szerkesztett! — formái s vállas volta hermánk korához; közelállónak mutatja, — Kristálytiszta formáival s részleteivel (ráncolt homlok!) közeli párhuzamként kínálkozik Szent Winibald hermája a scheeri teplomban (délnémet munka 1300 körül). 51 Arányaiban — a talpazatot nem számítva! — s megjelenésének egységében az Aachenben a XIV. század 48 Philippi, E., Atlas zur weltlichen Altertumskunde des deutschen Mittelalters. (Bonn u. Leipzig 1924) 21. tábla. 49 Burckhardt, R., Das Basler Münsterschatz, (Basel. 1933) 9, és 54—55 kép. 50 Braun, i. m. 483. kép. 51 Pazaurek, G. E., Alte Goldschmiedearbeiten aus Schwäbischen Kirchenschätzen. (Leipzig, 1912) VI. tábla. 201
