Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Sopron megyében 1945–1948
Megyénk mezőgazdasága A mezőgazdaságban okozott fasiszta rablást, háborús pusztítást, az 1945-ös katasztrofálisan rossz termést parasztságunk nagyon nehezen heverte ki. A földhözjutottak, a kis- és középparasztok erejük megfeszítésével dolgoztak, de a mélypontról lassan emelkedtek fel. Gyenge volt az állatállományuk, fogaterőhiánnyal küzdöttek. A föld megműveléséhez szükséges legfontosabb munkaeszközökben (eke, borona, vetőgép, stb.) szintén jelentős hiány volt. A munkaeszközök előállításában, javításában rendkívül nagy segítséget adtak a falujárók': teljes és végleges megoldást azonban ez nem jelenthetett. Helyzetük megjavításáért a Győr-Moson vármegyei törvényhatósági bizottság nem használta fel (igaz, hogy szűkös) erőforrásait. Az 1946—47. évi költségvetés „ ... az újgazdák megsegítésével nem foglalkozik". (Nem szerepel a költségvetésben a mezőgazdasági szakoktatás támogatása sem. 131 ) A megye költségvetési összege: 731 829,— Ft, ebből pl. újjáépítésre 23 678,— Ft-ot, jótékony célra 7 200 Ft-ot, gyógyszerre 71 678,— Ft-ot fordítottak. 132 A gazdagparasztság ugyanakkor erősödött. Kihasználta a szegényparasztság szorongatott helyzetét, igauzsora segítségével zsákmányolta ki őket. Az infláció a vagyongyarapodását szolgálta. Munkásoktól, alkalmazottaktól az élelmiszer ellenében sokszor szinte teljesíthetetlen ellenszolgáltatást: cserébe ruha- és ágyneműt, bútort, hangszert, ékszert, stb.-t követelt. A gazdasági megerősödést gátolta, hogy az adófizetés vontatottan haladt. A közellátás megjavítását akadályozta a beszolgáltatás késedelmes, hiányos teljesítése. Az évi terv teljesítésében megyénk a 8. helyet foglalta el. Kenyérgabonából 72 %-os, burgonyából 51 %-os, olajmagvakból 30 %-os volt a tervteljesítés. 1311 Nehezítette a helyzetet a magyarországi németek kitelepítésének vontatottsága. A potzdami egyezmény alapján — kötelezően — kitelepítésre kerültek azok, akik 1941-ben német anyanyelvűnek és német nemzetiségűnek vallották magukat, akik tagjai voltak az SS-nek, vagy a Volksbundnak. Az összeírás alapján Győr-Moson vármegyében a németek száma 12 820 volt. 134 (Mosonmagyaróvár városban pl. kb. 1000 család. 135 ) Az 1946. január 16-án kezdődött kitelepítés nagyon elhúzódott, a németség általában nem dolgozott, és 15 000 kat. hold jóminőségű termőföld állt vetetlenül. 130 A kitelepítés túlnyomó többségében a hatóságok a rendelet szellemében jártak el. Ahol ezt megsértették, a nemzeti bizottságok tiltakoztak ellene. A kitelepítés lassúsága azt is eredményezte, hogy a kitelepítés előtt állók pusztították az értékeket, és akadályozták a magyar telepesek munkáját. A magyar telepesek főképpen azok közül kerültek ki, akik agrárproletárok voltak, Vagy más foglalkozásúak, akik úgy látták, hogy a földosztás biztosabb megélhetést jelent számukra. Többség azokból az agrárproletárokból került ki, akik más (főként Borsod, Csongrád, Szabolcs, Szatmár) megyékben a nagyszámú igénylés és kisebb mennyiségű felosztható föld miatt szülőhelyükön nem juthattak saját gazdasághoz. Ök igyekeztek becsületesen hozzálátni a földműve131 GYÁIi Győr-Moson vm. íörv.-hat.-i biz. jkvei 230. biz. 11094/1946. alp. 132 FKg I. évf. 93. sz. 133 Uo. II. évf. 9. sz. 134 GyM II. évf. 30. sz. 135 Uo. II. évf. 116. sz. 136 GYÁL Főispáni irattár 330/1946. ikt. sz. 543
