Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Sopron megyében 1945–1948
léshez. Ilyen volt pl. a Borsodból idetelepített 50 család. 13 ' Megyén belül is folyt áttelepítés. Pl. Tárnokrétiből 8 család, akik gazdasági cselédek voltak. (Szállításuk kocsikkal történt, s erről a községi nemzeti bizottság gondoskodott. 138 ) A telepítés során előfordult, hogy olyanok kaptak földet, akik földműveléssel soha nem foglalkoztak, vagy nem is akartak. Ezek felélték a juttatott javakat, azután visszatelepítésüket kérték. Kerültek közéjük olyanok is, akiket felelőtlenül csalogattak el lakhelyükről (pl. telepes bányászok' 39 ), illetve idetelepítésüket nem kellően körültekintő elbírálás kísérte (pl. a Rajkára telepített „menekültek": volt főszolgabíró, jegyző, irnok stb. 140 ). Közöttük fordult elő, hogy cserélgették, rongálták a házakat, és eladtak, tönkretettek szerszámokat, felszereléseket. Számuk viszonylag nem volt nagy (7—10 %), mégis jelentős károkat okoztak, és rossz hatással voltak a többi telepes állampolgári- és munkafegyelmére. 1946. szeptemberéig 174 család települt vissza eredeti lakhelyére. 1 '' 1 Részben a németek helyére telepítették a Csehszlovákiából — főként Csallóközből — átszökött, kiutasított, később kitelepített magyar családokat. A megye politikai légkörét erősen befolyásolták a Csehszlovákiából érkezett hírek. A csehszlovák burzsoá állam nacionalizmusa, sovinizmusa sok esetben kegyetlenkedésre vezetett. A magyar kisebbség nagyobb részét üldözték: elszállították őket pl. a távoli Szudétaföld nagygazdaságainak művelésére, vagy kiutasították őket Csehszlovákia területéről. 1 '' 2 A Győr-Moson vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlése is foglalkozott az eseményekkel, és a kormányhoz fordultak a szlovákiai magyarság ügyében. 143 Fokozta az ellenérzést az a csehszlovák imperialista követelés a békekonferenciától, hogy adja át nekik megyénk öt községét: Bezenyét, Dunacsunt, Horvátjárfalut, Oroszvárt és Rajkát (az ún. „pozsonyi hídfőt"). A vármegyei törvényhatósági gyűlés a lakosság állásfoglalását tükrözte. Szántó Z. a kommunista párt nevében tiltakozott: „A mi célunk az, hogy a népek közötti közeledést és megértést mozdítsuk elő." A csehszlovák tervezet ennek az ellenkezőjét segíti elő, mert az „ . . . igazságtalan és méltánytalan". A közgyűlés határozata kimondta, hogy pártállásra való tekintet nélkül tiltakozik az öt magyarlakta község elcsatolása ellen. 1 ' 1 '' Győr dolgozói tüntetésen tiltakoztak a területi követelés ellen. 145 (A párizsi béke végül is három községet — Dunacsun, Horvátjárfalu, Oroszvár — adott át.) A megye politikai állásfoglalásának józanságára jellemző, hogy még ebben a felfűtött légkörben sem volt hajlandó túlzásokra. A Baloldali Blokk harca a forradalom továbbfejlesztésééri 1946 őszének legjelentősebb politikai eseménye az MKP III. kongresszusa volt, mely szeptember 29-én kezdődött. (19. ábra 1 '' 0 .) A kongresszus állásfoglalása —• m'ndenki előtt tudott volt —• meghatározó az elkövetkező időkre. A 137 GyM II. évf. 42. sz. 138 GYÄL N. B. iratok 590/1946. NB ikt. sz. 139 GyM II. évf. 100. sz. 140 Uo. II. évf. 42. sz. 141 FKg I. évf. 104. sz. 142 GyM II. évf. 41. sz. 143 GYÁL Győr-Moson vm. törv.-hat.-i biz. jkvei 270. biz. 11 513/1946. alp. 144 Uo. 1946. aug. 10-i jkv. 145 DSzN II. évf. 180. sz. 146 Uo. II. évf. 219. sz. 544
