Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Sáry I.: Győr megye népiskolai viszonyai a közigazgatás tükrében 1869–1873

a tanterem hossza alig 3 öl, szélessége 2 V2 öl; van rajta két rozzant kicsiny vak ablak gyér világitással; a falak nedvesek; a levegő benn fülledt; a szoba alapzata csupasz föld: van benne két kocsma-féle asztal, mellette hosszú lóczákkal, melyeken a gyermekek összetömve, görnyedezve ülnek."

31 A péri református hitfelekezeti iskoláról az előbbi közleményben a következő olvasható: „A tanterem szűk, fala nedves; levegője fülledt; ablakai látogatásomkor be voltak szegezve, hogy az Isten szabad levegője még csak hozzá sem fenhessen; padok helyett két hosszú korcsma-féle asztal van alkalmazva, mellettük lócák foglalnak helyet."

32 Hasonló körülményekről természetesen még számos helyről lehetne adatokat közölni. Az iskolák javítását és új iskolák emelését nagy mértékben elősegítette a népiskolai törvény. Már 1869-ben főleg a tűzveszély elkerülése végett több község hozzákezdett nád-, vagy zsuppfedelű iskolájának cseréptetőssé tételéhez. Fokozatosan az új iskolák építésének üteme is meggyorsult. Ez persze az esetek többségében nem ment minden zökkenő nélkül. A lakosság szinte általánosságban csak vonakodással volt hajlandó a kegyúri iskoláknál rá háruló terheket teljesíteni. Ennék oka általában a közöny, de nagyon sok esetben a szegénység volt. Űj iskolák nyitása nem járt együtt minden esetben új épület emelésével. Különösen a szegényebb hitközségek bérlet, vagy átalakítás útján gondoskodtak iskolahelyiségről. Pázmándon például 1872-ben az istállóépületet alakították át tanteremmé. Több község hasonló megoldásokhoz folyamodott. Ezek a változások sok esetben még az új iskolaépületek emelésénél sem hoztak kielégítő megoldást, az ügy iránt tanúsított mozgalom azonban már egyre szélesebb körben éreztette hatását. Győr megye népiskoláira vonatkozó általános adatok: Iskolák és tantermek száma: 1869-iben: 105 népiskola, 128 tanterem. 1870-ben: 110 „ 153 1871-ben: 118 „ 167 1873-ban: 123 „ 166 Az iskolák állapotára vonatkozó 1873. évi adatok: Téglafalú: 66. Cseréptetős: 31. Nádfedelű: 65. Tömésfalú: 57. Fazsindelyű: 22. Zsuppfedelű: 5. — Padlós: 47. Tégla alapú: 26. Földes: 50. A tanfelügyelő jelentése szerint 1873-ban 42 olyan iskola létezett a tankerületben, melyben csak az egészség rovására lehetett tartózkodni. Az iskolák elhelyezésére és belső térfogatára vonatkozóan Vargyas Endre a következőket írta : „Eltekintve attól, hogy a termek általán alacsonyak s rendesen magasságuk 8—9 láb közt váltakozák, igen soknál a bejárás egyszerű ajtón át, vagy egyenesen az udvarról, vagy a tanitó konyhájából van s a téli fülledt, vagy a nyári nyomasztó lég felüditésére a szelelő lyukak — kivéve a téthit általán hiányzanak."

33 31 GyK (1874) márc. 1. 18. sz. 32 Uo. márc. 12. 21. sz. 33 Uo. jún. 11. 47. sz. 510