Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Sáry I.: Győr megye népiskolai viszonyai a közigazgatás tükrében 1869–1873

öttevényen 1873-ban több rk. hitfelekezetű lakos jelentette ki iskolájának közössé nyilvánítását, majd iskolai hatóságát a községi iskolákra vonatkozó rendelkezés alapján meg is alakította. Miután a hitfelekezet egy része a katolikus, más része a közös iskola mellett határozott, a bizottmány közbelépése vált szükségessé. A vizsgálattal megbízott választmány 1874. február 4-én jelentette, hogy: „miután a rkatih. felekezeti iskolát fenntartani kívánók és a közös iskolát felállitani óhajtók közt megkísértett egyezség eredményre nem vezetett az előre értesített rkath. felekezeti választók az iskolának mikénti fenntartására nézve megszavaztattak, minek eredménye az lett, hogy a többség a községi iskola mellett nyilatkozott."

28 A bizottmány a VKM végzéséig a jelen állapot fenntartását határozta el; miszerint az iskolaépület egyik terme a hitfelékezet, a másik a közös iskolát óhajtók kezelésében maradt. Győr megyében a törvény életbelépése utáni öt év alatt a közös iskolák létesítésére irányuló e csekély érdeklődés és eredménytelenség abban leli magyarázatát, hogy a tankerület iskoláinak nagy többsége kegyúri alapítványi jellegű volt, amelyeknek jellegén változtatást eszközölni csak a patronátus hozzájárulásával lelhetett volna. A kegyurak és hitfelékezeti főhatóságok viszont szigorúan őrködtek iskoláik saját kebelükben való megtartása felett. Iskolák állapota A népiskolai törvény életbelépése idején Győr megye minden egyes községe rendelkezett népiskolával. Ezek legnagyobb része azonban elmaradott, elhanyagolt állapotokat tükrözött. Erre vonatkozóan a közigazgatási iratok is bőséges adatokat szolgáltatnak. A kép plasztikusabbá tétele céljából kívánok ezek közül néhányat bemutatni. Nyúl község jegyzője többek között főszolgabírói felhívásra 1870-ben a következőket jelentette: A községben 1 iskola van, „mely kath. felekezeti, de az is oly rossz állapotban, hogy naponta az összeomlástól lehet tartani, tetőzete már csak trágya alakú, mely a legkisebb esővel is a nedvességet által bocsájtván — keresztül a gerendázaton- meg a tan szobában, úgy az egész épületben áthullatja az esőt; — a falak lesüllyedve —• a hegyibök hulló nedvesség miatt annyira gyengék, hogy az oldalán keresztül folyik a viz erővel, melynek következtében tovább a tanításra nem csak, hogy nem alkalmas, sőt a legnagyobb veszély történhetnék a bekövetkezhető összeomlás által."

29 Ehhez még csak annyit fűzök hozzá, hogy ez időben a tankötelesek száma volt e helységben: 408. A szerecsenyi református egyházgondnok az alispán felhívására 1870. július 22-én a következőket jelentette: „Az iskola a legrosszabb karban, minden órán az enyészethez közelit; a kevés számú tanonczok befogadására is képtelen, a gyermekek össze zsúfolva, mind a tanítóra, mind a gyermekekre egészségtelen hatású, mind a mellett egy kis ablakkal biró setét helyiség, szóval nem a mostani tanítási modorhoz való."

30 Kiegészítésül még a törvény életbelépése ötödik évében fennálló viszonyokra vonatkozóan szeretnék adatokat közölni. Vargyas Endre tanfelügyelő „Győr megye tanügyi állapota" c. folytatásos közleményeiben 1873-ban Mérges község iskolájáról a következőket írta: „A községben van egy evang. felekezetű iskola, melynek ajtaja a konyhából nyílik be; 28 Uo. Győr megye közgyűlési iratok 32/1874. sz. 29 Uo. Pusztai felső járás szolgabírói iratok 735/1870. sz. 30 Uo. Sokoróaljai alsó járás szolgabírói iratok 338/1870. sz. 509