Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Sáry I.: Győr megye népiskolai viszonyai a közigazgatás tükrében 1869–1873

tása által meghiúsulnak; mert a múlt évi július hava 22-től, a midőn a Magos kerületi tanfelügyelő úr elnöklete alatt az iskolatanács megalakult, sem ennek, sem a nagyon tisztelt Tanfelügyelő úrnak további működéséről a megye közönsége mind ez ideig nem értesült."

10 A VKM megelégedéssel vette tudomásul a megye közönségének feliratát, melyben arról értesült, hogy a bizottmány „a népnevelési ügy előmozdítása iránt kiváló részvéttel viseltetik."

11 Egyben meghagyta, hogy a jelenleg üresedésben levő Esztergom—Komárom—Győr megyei tanfelügyelői állás betöltése alkalmával intézkedni fog afelől, hogy az iskolatanács évi jelentését időről-időre a megye közönségéhez beterjessze. Időközben Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter már az első évi tapasztalat alapján felmerült hiányosságok pótlásáról igyekezett gondoskodni. Ennek érdekében a megyei közigazgatási hatóságokhoz felhívással fordult, melyben erélyes intézkedést kért a törvény előírása szerinti nyolchavi szorgalmi időnek az egyes iskolákban történő betartásaihoz. Az 1870. április 7-én kelt leiratában közölte, hogy a „községek nagy részénél csak hivatalos eréllyel eszközölhető a rendes iskoláztatás és a szükséges tanintézetek létrehozása".

12 A tanfelügyelők viszont a gondozásukra bízott községek nagy számánál fogva nem képesek ellenőrizni, hogy mindenütt teljesítik-e a törvényszabta iskolai kötelezettséget. Ezért kérte a megyei tisztviselők, de különösen a szolgaibírák támogatását a tanfelügyelő törvényes törekvéseiben és kívánalmaiban. Közben Környey János tanfelügyelő haláláról és utódja Hiloczky Béla volt Sopron— Mosón megyei tanfelügyelő kinevezéséről érkezett értesítés. A megye közönsége megelégedéssel vette tudomásul az új tanfelügyelő kinevezését. Ezzel kapcsolatban azonban felhívta a VKM figyelmét arra, hogy a törvény követelményeinek megfelelően 1 tanfelügyelő a tankerület több, mint 400 elemi iskoláját évenként meglátogatni képtelen. Ezért célszerű volna a tankerületet kisebb kerületekre osztani s még 1 tanfelügyelőt, vagy 1 altanfelügyelőt kinevezni. A felterjesztés egyelőre válasz és eredmény nélkül maradt. A VKM közben sorozatos leiratokban kérte a megye közönségének segítségét és befolyását a tankötelezettség előmozdításában, iskolai adók behajtásának szorgalmazásában és az iskolai épületek megfelelő helyreállításában. Eötvös József 1870. november 3-án kelt leiratában a következőket írta: „Az ország különböző vidékeiről értesültem l^ör a felől, hogy az 1868-ik évi 38. t. ez. 1—7 §-aiban foglalt s a tankötelezettségre vonatkozó rendeleteinek sem a szülők, sem a községi hatóságok nem tesznek kellően eleget, s az iskolákba annyira sem járnak el a tanköteles gyermekek, mennyire a létező tantermekbe beférnének."

13 A bizottmány a felhívásokat nemcsak tudomásul vette, hanem szigorúan utasította a főszolgabírókat az azokban foglaltak végrehajtására. Intézkedéseiről az iskolatanácsot is értesítette. Munkájának, ha volt is eredménye, 1871. január 11-i közgyűlésén mégis a fennálló nehézségek kerültek napirendre. A népoktatás terén elfoglalt haladó álláspontjának bizonyítéka az a felirat, melyet ez ügyben a képviselőházhoz intézett. A nyomtatásban is megjelent és a törvényhatóságokhoz pártolás végett megküldött határozat a következőket tartalmazza: „A népnevelés szent ügyének előmozdítását minden teendőink közt a legfontosabbnak és legsürgetősebbnek tartjuk, mert ugy vagyunk meggyőződve, hogy hazánk fennállását a fennforgó súlyos körülmények közt csak az által biztosithatjuk, ha a 10 Uo. Győr megye bizottmányi iratok 182/1870. sz. 11 Uo. 447/1870. sz. 12 Uo. 303/1870. sz. 13 Uo. 693/1870. sz. 503