Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Sáry I.: Győr megye népiskolai viszonyai a közigazgatás tükrében 1869–1873

közművelődés terén a körülöttünk élő mivelt nemzetekkel lépésttartva haladunk. Ugy hisszük, ezen meggyőződés vezérelte törvényhozásunkat is akkor, amidőn az 1868-diki XXXVIII-dik törvényczikket megalkotta, s a népoktatás előmozdítására a polgári iskolák, és tanító képezdék felállítását elrendelte, s ezek ügyeinek kezelését a tanfelügyelő és az elnöklete alatt álló iskolai tanácsra bizta. De két évi tapasztalás arról győzött meg bennünket, hogy e polgári közös iskolák felállítása annyi legyőzhetetlen akadályba ütközik, hogy megyénk területén mindeddig csak egy polgári közös iskola létezik, s azoknak megszaporodását nem is egy könnyen várhatjuk, a felekezeti iskolákra való felügyelet pedig a törvény 128-dik §-a szerint kizárólag a tankerületi felügyelőre lévén bízva, akkor amidőn ez teendőkkel annyira tulhalmozva van, hogy a kerületében levő nagy számú felekezeti iskolát három év elforgása alatt sem látogathatja, iskola tanácsunknak semmi teendője nincs, s csak tétlenül kénytelen nézni a felekezeti iskolák nagy részben félszeg eljárását, számtalan hiányait és gyarlóságait. Mindezeknél fogva a mélyen tisztelt képviselőházhoz azon hazafiúi kéréssel járulunk; méltóztassék a vallás- és közoktatási magyar Mr. minisztert oly törvényjavaslat előterjesztésére utasítani: hogy az 1868-ik évi XXXVIII-dik törvényczikk rendeletéhez képest felállitott iskola-tanácsnak hatásköre akként kiterjesztessék, miként az ne csak a közös iskolákra, hanem a felekezeti és magán tanodákra is felügyelést gyakorolhasson, s ennélfogva ha szükségesnek találja magának küldöttei által az iskolák berendezéséről, s a tanítás módjáról közvetlen is meggyőződést szerezhessen, s ekként a törvény 14-dik §-a rendeletéhez képest őrködhessen a felett, hogy a törvényben foglalt feltételek pontosan teljesítessenek. Távol legyen tőlünk, hogy mi ez által a hitfelekezetek autonómiáját megtámadni, vagy korlátozni akarnánk, — mi csak azt kívánjuk, hogy az állami felügyelet, mellyel a kormány minden kétségen kívül, bárminemű tanintézetek felett bir — akként szabályoztassék, miként azt a felekezeti népiskolák felett ne csak a tanfelügyelő, hanem az iskola-tanács is gyakorolhassa, — ez pedig a felekezetek iskolai önkormányzatát nem sérti. A felekezetek szabadon állithatnak iskolákat, a tanítókat választhatják, fizetéseiket szabályozhatják, tanítási rendszert meghatározhatják, saját egyházi kormányhatóságaikat megtarthatják, egy szóval mind azon jogokat gyakorlhatják, és mind azon előnyöket élvezhetik, melyeket önkormányzatuknál fogva, régi és új törvények alapján szereztek, — de azon jog, melyet a törvény már biztosított, és a 11. 12-ik §§-okban szorosan körül irt, a tanfelügyelőn kívül, — ki ennek, mint nálunk három vármegye területén több iskolák felett, mint a hány nap az esztendőben van, megfelelni egyáltalán fogva elégtelen, — ruháztassék át az iskola tanácsra is, mely e felügyeletet a törvény 14-dik §-ához képest az állam és a magánosok érdekében a követelt szigorral gyakorolni képesítve és hivatva van."

14 A bizottmány ezen az ülésén még egy fontos határozatot hozott. Tudomására jutott ugyanis, hogy „azon 5 százaléknyi adó, melyet a törvény a községi iskolák fenntartására adó-forint után kivetni enged, — a megye számos községeiben a felekezeti iskolák javára vettetik ki és szedetik be. Erre határozatot hozott, hogy a köz-törvényhatóság ... ily törvénytelen megadóztatásnak becsempészését el nem tűrheti."

15 Ezután felhívta a községeket, hogy a „felekezeti isko14 Uo. 44/1871. sz. 15 Uo. 45/1871. sz. 504