Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Sáry I.: Győr megye népiskolai viszonyai a közigazgatás tükrében 1869–1873

alapjait teremtette meg. Előremutató rendelkezései mellett azonban fogyaté­kosságai is szembetűnőek voltak. így például az iskolák hitfelekezeti kezelése továbbra is megmaradt s a törvény csak végső rendelkezésként adott lehető­séget közös iskolák létesítésére. Állami iskolák építése pedig a kormány erre­vonatkozó költségvetése alapján várható nem volt. A népiskolai törvény végrehajtására irányuló törekvések Győr megye közigazgatási hatósága a törvény végrehajtására vonatkozó első miniszteri leiratot 1869. áprilisában vette kézhez. Ebben Eötvös József val­lás- és közoktatásügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a „nemzet közművelődé­sének érdeke sürgetően igényli a népiskolai közoktatást szabályozó 1863: XXXVIII-ik törvénycikk életbeléptetését", 1 mely munkában a megyebizottmány első teendője a tankerületi iskolatanács tagjainak megválasztása, „hogy a me­gye területén a közoktatás rendezése azonnal a megye közönségének is befo­lyásával és közreműködésével is kezdessék meg." 2 A bizottmány 1869. május 3-i közgyűlésén foglalkozott a leirattal és a megye százezret meghaladó lakosa után az iskolatanács tagjainak létszámát huszonötben állapította meg. Ebből öt tagot az aránynak megfelelően a város volt hivatott delegálni. A névjegyzék össze­állítására Szabó Kálmán első alispán elnöklete alatt Karsay Sándor superinten­dens, Goda Lajos, Hupka Ferenc kanonok, Liszkay József lelkész, Krisztin­kovich Ede tiszti főügyész, Tóth Lstván plébános és Weidmann Adolf bizott­mányi tagok részvételével választmány küldetett ki. Ennek javaslata alapján a hitfelekezeti hovatartozás figyelembe vétele mellett 1869. május 25-én a kö­vetkező tagakból alakult meg az iskolatanács: Római katolikusok: Szabó Kál­mán első alispán, Bezerédy Kálmán, Békeffy Ferenc, Gyapay Dénes, Goda Lajos, Hupka Ferenc kanonok, Illés Endre szolgabíró, Kuppis Károly plébános. Krisztinkovich Ede főügyész, Lengyel Sándor központi gyám, Tóth István plé­bános, gróf Zichy Ottó. Evangélikusok: Enessey Kálmán első aljegyző, Karsay Sándor superintendens, Kiss Sándor főjegyző, Matkovich János másod alispán. Reformátusok: Liszkay József lelkész, Saáry Miklós szolgabíró, Szalacsy Jó­zsef. Város részéről: Balogh Kornél, Karvassy Kálmán, Kovács Pál, Schiebinger Emil. Izraeliták részéről: Weidmann Adolf. Mielőtt az iskolatanács összetételével és a közigazgatási hatóság iskolaügyi tevékenységével tovább foglalkoznék, annak megvilágítása érdekében szeret­ném röviden vázolni a bizottmány és tisztikar működését, politikai magatartását. A megyei önkormányzatok helyreállítása után Győr megye 1861-es bizott­mányi tagjai 1867. április 29-én tartották első közgyűlésüket. Ezen határozat született, hogy az új tisztikar megválasztása a bizottmány összes tagjának közre­működésével fog megtörténni. A választásra 1867. május 1-én került sor, mely­nek eredményeként Szabó Kálmán alispán továbbra is megtartotta tisztségét. A tisztikar többi tagja egy-két kivétellel szintén az ellenzék köréből került ki. A megválasztott tagok ezután esküt tettek, hogy a rájuk bízott hivatalt „az 1848-iki törvényekkel kifejtett magyar törvények értelmében híven és lelki­ismeretesen" 3 fogják vinni. A bizottmány többi tagja pedig azzal távozott, hogy „a pártok teljes kibékülésével s jó egyetértéssel választott ezen alkotmányos 1 GyÁL Győr megye bizottmányi jkv. 234/1869. sz. 2 Uo. 2 Uo. jkv. 10/1867, sz. 500

Next

/
Oldalképek
Tartalom