Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Sáry I.: Győr megye népiskolai viszonyai a közigazgatás tükrében 1869–1873

Héwaizi ÉS Helvtc^têaeti Gyöileroénve tisztikarukat"

4 az alkotmányos szabadság niegszáláíditására irányuló törekvéseiben támogatni fogják. Az 1871. évi december i8^i tisztújításig kisebb változásokkal ez a tisztikar irányította Győr megye közigazgatását. Működésében az ellenzéki megyékhez csatlakozott s számos intézkedésében került ellentétbe a kormánnyal. A jelzett időszakban betöltött szerepére és magatartására jellemző az a jelentés, melyet Viczay Héder főispán 1873. január 8-án küldött a belügyminiszternek. Ebben többek között a következőket olvashatjuk: „Közel öt éve, hogy elődöni gróf Zichy fer. Bódog elnöklete alatt a megyei Ibizottmány —, az országszerte feltűnést okozott Heves megyei feliratot, — mely Kossuth Lajos által kibocsájtott nyilt levél következtéiben pártolás végett minden megye közönségének megküldetett, — szinte magáévá téve, elnöklő főispán e határozatot megdönteni iparkodván, törekvései azonban sikertelenek maradtak, miért is a gyűlést és megyét azonnal elhagyva, állásáról leköszönt, — mire néhány hó múlva a magas kormány felterjesztése folytán ő Felsége Győr megye főispánjává kineveztetni kegyeskedett. — Hivatalos állásom elfoglalása alkalmával a kormányzatomra bizott megye egész tisztikara az első alispántól az utolsó dijnokig, két egyén ugyanis Gyapay Dénes akkori 2-od alispán és Goda Lajos törvényszéki elnöknek kivételével, mind ellenzékiek a főszereplők pedig a főjegyző és főügyész szélső baloldaliak voltak; két egyén nevezetesen Gyapay Dénes akkori 2-od alispán és Goda Lajos törv. elnök voltak csupán Deák-pártiak, ezek is az első közgyűlésen az ellenök intézett támadások folytán leköszönvén, megürült állásaik szinte az ellenzék híveiből lettek betöltve."

5 Továbbiakban a főispán beszámol arról, milyen szerepet töltött be a megyei ellenzék leszerelésében: „Magán befolyásommal, miután pártkülömfoség nélkül a vezér férfiakkal barátságos viszonyban éltem, — sikerült a megyét mindig mérsékeltebb útra vezetni és a szélsőségektől lehetőleg visszatartani."

6 E vázlatos áttekintés után érthető, milyen aggodalom fogta el Viczay Héder főispánt akkor, amikor a tankerületi iskolatanácsban többségben az ismertetett bizottmány tagjai foglaltak helyet. Erre vonatkozóan a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz a következőket jelentette: „Kötelességemnek tartom N. M. arról értesíteni, hogy a helyi testület megyei gyűlésén az oskola tanácsi választmány megválasztatott. E megyei bizottmányban a baloldal többségben lévén jogosan attól tartottam, hogy ezen választmány egyedül a párt szellemében, de semmiképen sem a kitűzött célnak megfelelő megalakítása lészen. — Ha nem is az arányt említeném — mint 30.000 catholikusok és 25.000 mindenféle más vallásúak ellenében 20 tagok közt csak is katholikus megválasztatott, de 12-ő közt talán négyen kivül a többi ha névleg is katholikusok, tettleg e vallásnak legösmertebb megvető je — gunyolódói — és nyilt ellenségeikbül áll, a többi vallásbéliek hasonló érzelműek lévén nem is lehet egyebet várni, mint hogy e választmánynak fő czélja a catholicizmus elleni ellenséges megtámadása lészen, — mit N. M. előre figyelmeztetni szükségesnek láttam."

7 A főispánnak persze abban, hogy az iskolatanács tagjai a vallás elleni támadást tűzték ki céljuknak, nem volt igaza. A rendelkezésre álló adatokból azonban az kiderül, hogy a törvény rendelkezéseit komolyan vették és minden erejükkel törekedtek a népiskolai viszonyok haladó, korszerű rendezésére. A tankerületi iskolatanácsok szervezésével egyidejűleg került sor országszerte az állami felügyelet kiépíté4 Uo. 5 Uo. Győr megye főispáni elnöki iratok 1/1873. sz. 6 Uo. 7 Uo. 37/1869. sz. 501