Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Vörös K.: Győr és Pest harca a dunai gabonakereskedelemért 1850–1881
bonyolított vásárról van is szó —, 1862-re áldozatul esik a győriek túlsúlyának; a csekélyebb termést e helyeken a győriek elütik a pestiek kezéről. 7 A győri gabonakereskedelem súlyát ezekben az években csak még jobban értékelhetjük, ha figyelembe vesszük a Dunagőzhajózási Társaság által, tehát gőzhajón lebonyolított forgalom ugyanitt közzétett adatait. Ezek az adatok 1860—62-ről, tehát három évről, a szállítmányokat nem rendeltetési hely, hanem csupán feladási hely szempontjából bontják szét. De így is meglátszik belőlük, Ihogy a gőzhajó-szállítás hazai víziút hálózaton, minden fejlődés ellenére is, még sem 1861-ben, sem 1862-ben nem tudta túlszárnyalni az evezős- és a vontatóhajók által szállított gabona mennyiségét. 1861-ben a DGT dunai, tiszai, drávai, szávai, Béga- és Ferenc-csatornái 53 állomásán 5 527 474, 1862-ben 3 935 320 mérőt adtaik fel, míg a vontató- és evezőshajók, fenti táblánk tanúsága szerint, majdnem 6 millió ill. valamivel 4 millió mérőn felüli mennyiséget szállítottak. De meglátjuk azt is, hogy még ennek a mennyiségnek is mindkét évben 1/5—1/6-át (1861-ben 963 452, 1862nben 843,098 mérőt) Győrből adták fel, tehát ez is a győri forgalomnak képezte részét. Pestről ezzel szemben 1859 nagy kiugrásához képest ismét az előző évek szintjére visszaesve csupán 416 790, ill. 565 419 mérő került feladásra. 8 Pedig kétségtelen, hogy az elsősorban evezős- és vontatóhajókon Győrbe irányuló gabonaszállítás ilyen méretű fenntartása már csak technikailag sem csekély feladatot jelentett Győr kereskedői és hajósai számára. A nagy távolságon át történő hajóvontatás ugyanis, bármilyen jól begyakorolt rutinírozott személyzet, bármilyen tökéletesen megépített és az évtizedes gyakorlati tapasztalat alapján egyre takéletesbbített hajókkal látta is el a szállítást, egyre nehezebb lett. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1852. évi jelentése igen szemléletes képet ad a dunai hajóvontatás útjáról, technikai és munkaszervezési problémáiról: tekintettel a Győrbe ezen az úton s jórészt győri hajósak révén került gabona évtizedeken át óriási mennyiségére, e kissé terjedelmesebb leírás is megérdemli a szószerinti ideiktatást: ,,A vontató út a Duna mentében, fájdalom, nincs úgy alkotva mikép az általánvéve kívántatnék, hogy e folyam a forgalomnak mindazon áldásokat nyújtsa, melyeket egy ily hatalmas vízi úttól méltán várhatni. Dunaföldvártól kezdve a vontatóút a jobb parton egész Budáig terjed, Pentelénél azonban csak igen alacsony vízállásnál használható, mivel a hajós a part mellett igen közel elvonuló zátonyok miatt kénytelen vontatólovait a balpartra Szalk Szt. Márton vidékén áttenni, s majdnem egész Tassig előrenyo7 A Pest Budai Kereskedelmi- és Iparkamara Évi jelentése 1860—1862. évről. (Pest, 1863) 9—11.; — a győri kereskedelem termékeinek egymáshoz viszonyított arányaira: Pisztory i. m. 52. 8 1860—1862. évi jelentés 9.; — e táblázat sajnos nem tünteti fel, hogy e feladott mennyiségekből hol mennyit raktak ki; Pisztory i. m. alapján, 1865—1869. évi adatainak analógiájából azonban tudjuk, hogy a DGT által Győrbe szállított gabona ezekben az években csaknem pontosan azonos mennyiségben tovább is ment a városból: Budapest akkor már kiépülni kezdő gőzmalomipara ugyanakkor másfélmillió, vízimalmai további egymillió mérőt lévén képesek feldolgozni (uo. 145.), feltételezhetjük, hogy Pest érkező gabonaforgalma — ha nem is közvetlenül a vízi úton, de inkább a vasúton érkező szállítmányokat illetőleg — Győrét ekkor már erősebben megközelítette, mintsem ezek az adatok mutatnák. Az Összforgalomban azonban emellett Győrnél figyelembe veendő a budapesti kamara által ki nem mutatott, 1865—1869-ben azonban Pisztory által évi átlagban 300,000 mérőre becsült, a Rábaközből és a Kisalföld keleti részéből táplálkozó piaci forgalom is. 478
