Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Vörös K.: Győr és Pest harca a dunai gabonakereskedelemért 1850–1881

A berakodási állomás helye 1861 1862 A berakodási állomás helye Pestre Győrbe Pestre Győrbe mérő A DRÁVÁN Eszék 5,260 — — A FERENC CSATORNÁN Zombor 16,402 12,348 _ 116,066 Kis-Sztapár 7,750 302,621 26,000 184,593 Szivácz 5,000 24,385 — 47,613 Cservenka 73,412 422,283 41,010 383,645 Kula 17,600 119,198 — 109,475 Űj-Verbász 48,172 323,865 11,500 392,598 Szent-Tamás — 62,400 — 71,330 Túrja —— — 3,200 12,000 összesen: 1,908,972 3,919,684 1,041,287 3,079,053 A táblázat jellemzően mutatja a pesti kereskedelem fölényét Adony, Dunapentele, Dunaföldvár, Szalk, Harta, Paks, Kalocsa, Vájta, Tolna: általában tehát a fővároshoz közelebb eső, kisebb hajókkal is gazdaságosan elérhető dunai helységek nyilván hagyományosan is a pesti terménykereskedelem vonzáskörébe tartozott felvásárló piacain. 1861-ben éppúgy mint 1862^ben kb. 600 000 mérőt, az egész Pestre került mennyiség több mint 1/3-át, illetve 1862-ben több mint felét e helységek kikötőiben rakták hajókra. Baja, Mohács, Üjvidék, Űjbecse, Zenta, Törökkanizsa, Szeged, Nagybecskerek, Gusztos, Cservenka és Űjverbász 1861-ben Pest részére még további 733 000 mérőt szállítanak, — ám 1862-ben e kikötőkben Győrnek 1861-íben, a nagy pesti szállítások mellett is meglevő jelentős túlsúlya csaknem kiszorítja az innen Pestre irányuló forgalmat, azt e helységekben mindössze 210 000 mérőre, az előző évinek alig 1/3-ára szorítva le. Győr egyeduralma ez éviben már a többi kikötőikben ás vitathatatlan: az a körülmény, hogy Győr mindkét évben a maga roppant mennyiségű gabonaszállítmányait a Dunán csak két helyről (Újvidék és főleg Baja 820 000— 620 000 mérő), a Tiszán is főleg Csanád és Szeged (488 000—516 000 mérő) kikötőiből, döntő részben pedig mindkét évben a Ferenc-csatorna öt legnagyobb vásárhelyéről szerzi be (1 360 000—1 200 000 mérőt) : összesen tehát 2 660 000 ill. 2 336 000 mérőt kilenc kikötőből, azt mutatja, hogy Győr gabonakereskedelmi hálózata már szilárdan ki van építve. Bázisa néhány nagy kikötő, melyek végül is még azokban az években is állandó mennyiségű gabonával, (a kialakult arány szerint általában 50—60 %-ban bánsági búzával, 30—40 %nban a Ferenccsatorna kikötőiben berakott, kereskedelmi nyelven „csatorna zab"-bal) rakják meg a győri hajósok hajóit, amely években a többi, 1861-iben láthatólag inkább csak alkalmilag felkeresett kikötő már nem képes stabil mennyiséget biztosítani, Pest erősen szétszórt, láthatólag még csak kiépülő felvásárló hálózata pedig vagy csődöt mond, vagy — amennyiben 1861-ben még győriekkel közösen le477