Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Balázs P.: Egy győri német polgár 1848–49-ben

suth mellett. 95 Szeptemlber végén az a hír kapott szárnyra a proletárok között, hogy a németek a déli országrészeikből retirálnak fölfelé, mert a törökök szo­rítják őket. 96 A lakosság hangulatának spontán megnyilvánulása volt, hogy ami­kor egy alkalommal politikai foglyokat vittek át a városon (köztük Batthyány Kázmért, Pázmándy Dénest és Lonovics József püspököt), a gőzhajótól a Nádor szállóig gyalog vonuló csoportot együttérző nagy néptömeg kísérte az utcán. 97 A naplóíró, aki a császári tisztviselők és katonák fölényeskedő magatartását már más helyen is kifogásolta, jellemző adalékként feljegyzi azt a városban ke­ringő s a két egymással küzdő tábor lényegét érintő szólás-mondást, hogy az elfogott osztrák tisztek személyi adatainak felvételekor általában a válasz a következő volt: N. N ... báró ... gróf... herceg . . . Az elfogott magyar tisztek esetében pedig: N. N ... Student... ügyvéd .. . borbélylegény ... szappanfőző .. , 98 A hatalomra került megyei és városi reakció igyekszik feledni s a felsőbb szervekkel is feledtetni azt a szerepet, amelyet a város a forradalom alatt ját­szott. Augusztus 30-án a forradalom leverése alkalmából a székesegyházban ünnepélyes Te Deurnot tartanak, amelyet már az új megyéspüspök, Karner Antal pontifikál. Jelen vannak ezen a céhek képviselői is. A háromszínű zászlók mindenünnen eltűnnek s az ünnep örömére a hatóságok elrendelik a város esti kivilágítását. 99 Alig néhány nap múlva, a császár névünnepén a püspök ünnepi misét celebrál. A templomot zsúfolásig megtöltik a katonai és polgári előkelő­ségek. Az egyházi szertartást nagyszabású ebéd követi a püspöki palotában, de nem hiányzik az ágyúk dísztüze és az ünnepi kivilágítás sem. A házakon fekete­sárga zászlók lengenek . . . 10 ° Október végén a hatóságok nagyszabású gyász­szertartást rendeznek a magyarok által hazaárulóként augusztus 11-én kivégzett Hannibál Lajos tiszteletére. 101 Amíg azonban a belvárosiban a fényes ünnepségek peregnek, a külvárosok és a környező falvak népére a katonai beszállásolások elviselhetetlen terhei nehezednek s a naplóíró is feljegyzi, hogy a gönyüi pa­rasztok elszökdösnek házaikból, mert a beszállásolás terheit nem tudják tovább viselni. 102 A város vezetői nem mulasztják el, hogy lépten-nyomon kifejezést ne ad­janak a császár iránti hűségüknek. November elsején a magisztrátus tiszteleg Karner Antal megyéspüspöknél, aki az üdvözlésre adott válaszában kijelenti: azon fog fáradozni, hogy a várost, amely forradalmi érzelmei miatt az udvar és a kormány nemtetszését viseli, a vádak alól tisztázza. 103 A város elöljárói később Haynaun keresztül is eljuttatták a császárhoz hódoló feliratukat. Győr, a Janus-arcú város tehát fennen mutogatta császárhű arculatát... * * * Nem egyszerű feladat a naplóíró helyét az egykorú társadalomban meg­keresni. Cselekedetei, gondolatai (hol ide, hol oda húzzák, s ha egyoldalúan akar­95 Uo. XI. N. 997. h. 1849. aug. 28. 96 Uo. 1849. szept. 28. 97 Uo. 1849. szept. 9. 98 Uo. 1849. szept. 4. 99 Uo. 1849. szept. 29. 100 Cap. Cth. N. 997. i. 1849. okt. 4. 101 Uo. 1849. okt. 21. 102 Cap. Cth. XI. N. 997. h. 1849. szept. 7. 103 Uo. XI. N. 997. i. 1849. nov. 1. 468

Next

/
Oldalképek
Tartalom