Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Weiner M.: Művészi kézműiparok Győrben

MŰVÉSZI KÉZMŰIPAROK GYŐRBEN A régi művészi kézműiparok fejlettségét vizsgálva Magyarország városaiban, Győrt az elsők között kell említeni. A város Duna-parti fekvése, Pozsonyhoz és Bécshez, valamint Pesthez és Budához való kapcsolata, a kereskedelem, elsősorban a dunai gabonaszállítás révén jelentett gazdasági fellendülést. A lakosság polgárosodásával s a városi civilizáció erősödésével emelkedtek a kulturális igények. Az iparágak itt korán differenciálódtak, s a XVII. századtól rohamosan alakultak a céhek, melyek gyakran több mesterséget is felöleltek. Irataikban aránylag sok mesterembernév maradt fenn. Győrött is, mint az egész országiban, a több évszázados elnyomatás következményeképpen, az iparágak közül elsősorban a primer szükségleteket ellátó iparok, ezeken belül is különösen az élelmiszeripari ágak művelése volt járható út. Meg kell figyelnünk azonban, hogy Győrött több olyan iparág magas szintjére mutat a mestereik viszonylag nagy száma, jóléte és fennmaradt tárgyi emlékanyaguk, melyek nemcsak az anyagi, hanem a szellemi kultúra hordozói is voltak. Ilyenek: az ötvösség, órásmesterség, könyvkötőimesterség (mindhárom történetének feldolgozása megkezdődött). Más iparágak, pl. az itt tárgyalt ónöntőmesterség, vagy bábsütőipar, szomszéd népek művészetéhez kapcsolódó, de helyi vonásokat is felmutató értékes forma- és díszítményvilágot hoztak létre. A két utóbbi iparág készítményei széles körben terjedtek el s a Dunántúl számos városában megtalálhatjuk őket. Hatásuk is megfigyelhető. Ezek alapján Győrt a művészi szintre emelkedő kézműiparok történetében olyan központnak kell tekintenünk, melynek termékei az ország jelentős részének kézműiparára alakító hatással voltak. Az ónöntőmesterség Nyugat-Európa anyagi kultúratörténetéiben jelentős szerepet játszott már a középkor idején is, a mindennapi élet elterjedt használati tárgyainak előállításában. Magyarországon elsősorban Erdély és a régi Felvidék mesterei művelték. Értékes, gyakran művészi emlékei 'maradtak a XVII. századból is, de az ónművesség nagy elterjedése hazánkban a XVIII. sz.-ra esik. A mai Magyarország városai közül, Pest és Buda mellett, Győrnek van a legnagyobb ónon tő múltja. Győri ónöntőkről, munkáikról és jegyeikről hazai és külföldi szakirodalom is megemlékezik.

1 Az újabb kutatások a régebben közzétett győri ónöntőmesterjegyek számát kibővítették és mivel a jegyekből 1 Genthon I., Magyarország művészeti emlékei I. (Bpest, 1959) említi a győri püspöki székesegyház XVI. és XVII. századi óntárgyait. Hintze, E., Die deutschen Zinngiesser und ihre Marken B. 7. (Leipzig, 1931) 425. 429