Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Weiner M.: Művészi kézműiparok Győrben

megismert mestereiknek jelzett munkái is maradtak fenn, ezekből olyan szín­vonalas helyi ónöntőmesterség képe bontakozik ki, amely új értékekkel gazda­gítja Győr művelődéstörténeti képét. A győri ónöntés emlékei hű képét nyújtják a hazai kézműipar 2—300 év előtti fejlettségének és a háztartási, felszerelési tárgyakra irányuló igényeknek. Régi ónedények gyakran maradtak meg eredeti készülési helyükön, elsősorban protestáns templomokban, s így ezek eredeti rendeltetésükben, esetleg ma is használatban tanulmányozhatók. Bedy Vince közismert adatgyűjtése a következő régi győri ónöntőket em­líti: 1582-ben Bykay Mártont, 1600-ban Béki Mártont, az 1618-ban győri pol­gárrá lett Eberhan Miklóst. A győri adólajstrom 1666-ban egy név nélküli ón­öntőt, 1688-ban Hoffner Gergelyt — a városi tanácsi jegyzőkönyv 1679-ben Ekker Jánost említi. Külföldi irodalom is ismertet XVII. századi győri ónon tőt. 2 A XVII. században ezeket csak egy név nélküli adattal egészíthetjük ki: a győri Városi Levéltárban Repetitiones Portiorum (vagyis Portiók bevétele Belső városból) c. kötet 1688-ban említi: „on mives Szecseni Ur házába", majd: Portio összeírás 1688/89. évben (23. old.) ismét: „on mives Szecheni Ur házá­ból." Tárgyi emlékre való utalást is ismerünk e korból: „... Voch Jánosnak Maradoth uolth az három legennel Egi tarizniaya melyben uolth Egi On tal.. ."3 Sokkal gazdagabbak a XVIII. századi adatok és ezek már annál is érdeke­sebbek, mivel többnyire emlékanyaggal hozhatók kapcsolatba. Az edényekbe beütött mesterjegyek megkönnyítik meghatározásukat. Előrebocsátom, hogy az ónöntőmesterség néha, mint névadómesterség is szerepel, pl. Simon Zinngieszer Sutor neve valószínű, hogy eredetileg a mes­terségre vonatkozhatott. 4 A győri városbélyeg ónedényeken: többnyire a magyar címert ábrázolja. Emellett gyakran szerepel a jegyben is a Raab szó, vagy a mester neve. Több ismert, 1740 körüli ónedényen találjuk pl. ICB győri ónöntő jelét. Valószínű, hogy az okmányokban hol Iohann-nak, hol Christian-nak nevezett Iohann Christian Payer jele ez, 5 hiszen a lágy és kemény mássalhangzók felcserélése nem volt ritkaság, lásd pl. Verbicky, (Werwizgi stb.) ónöntő nevének többféle írását. A győri Református Lelkészi Hivatal az ICB jelű mester nevével ellá­tott szép ónkannapárt őriz. A kannákon érdekes vésett felirat látható, mint a győri ónöntés dokumentuma: HELV CONF R ECCLA JAUR (RE) FUS IN ANNO 1741. A kannákat tehát Győrben öntötték. Ez a Iohann (Ioann) Christian Payer Stannarius, fenti okmány szerint 1747—48 körül „in domo Pürstiana" működött. Georgius Mayr Stannarius mű­helye ugyanekkor „in domo Raicsiana" volt. Az előbbi 4,47, az utóbbi 4,35 F. adót fizetett. Ugyanennek az okmánynak 1750/51-es évfolyama szerint azonban már loannes Harth Stannarius tevékenykedik „in domo Pürstiana", Payerről pedig ez időtől fogva nem szólnak az okmányok. 2 Hintze i. m. B. IV. 398—399., ismerteti „C. B. in Raab" ónöntő jegyét és a Hirschberg-i Múzeumban található 1667. évszámú művét. A mester szerinte Christoph Böhmerrel azonos, kinek működése 1659. körül Pozsonyban ismeretes. 3 Lengyel A., XVII. századi magyar nyelvű levelek, Győr szab, kir. város levél­tárából. (6. sz. levél.) GySz (1939) 147. — Itt említem meg, hogy a levéltári kutatásban Somogyi Árpád vett részt. 4 Rep. Qu. Contr. exterioris Cittis 1743/44. 5 Rep. Qu. per Contributionalis 1747/48., 1748/49. 430

Next

/
Oldalképek
Tartalom