Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

A Kiétzár testvérek nyilatkozatára a molnármesterek is benyújtották válaszukat a bíróságra. Cáfolták az alperesek állításait. Mint megjegyezték, nem törvényes kötelességből, vagy ügyük igazolására, hanem azért, nehogy az alperesek állításai alapján a jövőben bármi káruk származhasson.

36 Az alperesek nem nyugodtak a bíróság döntésébe, azért az ítéletet megfellebbezték a bécsi Magyar Királyi Udvari Kancelláriához, „ö Császári és Apostoli Királyi Felsége legkegyelmesb Urunk nevében" meg is született a határozat. Az 1846. év január hó 8-án kelt 111/11. számú leirat szerint a Wien nevű gőzhajó okozta károk ügyében hozott ítélet az 1840. évi 18. te. 1. § 6. pontja alapján „ ... kegyesen feloldatott, és a követelők a maga illetőségéhez utasíttatna rendeltetnek;.,." Az okmány alján három sorban még a következő áll: „ő osász. és apóst. kir. Felsége kegyes parancsára". Aláírás Jászay Pál.

37 A bécsi Magyar Királyi Udvari Kancelláriától érkezett és a király nevében kiadott legfelső döntés nem meglepő, ha elolvassuk a Császári Királyi Szabadalmazott Első Duna Gőzhajótársaság 1845. évi április hó 9-én tartott közgyűlésién szavazattal bíró részvényesek névjegyzékének hiteles kivonatát. Első helyen olvashatjuk „I Ferdinánd Austriai Császár ö felsége" nevét, majd sorban utána „Lajos bajor Király Ő felsége. Vilmos, Vürtenbergi Király Ö felsége Jósef nádor ö cs. k. fensége. Estei Ferdinánd ö K. fensége." és így tovább „Kléczár V. és J. urak s. a. t." nevéig. A társaság első számú részvényese maga az ítéletet megváltoztató uralkodó volt. Ha tehát a megyei bíróság ítéletét jóváhagyta volna, annak alapján magát az uralkodót is lehetett volna perelni, ellene kártérítési keresetet benyújtani. Ezért kellett a molnárokra kedvező ítéletet megváltoztatni. 4. 1847. április első napjaiban, este 10 óra után Újvárosból a Belvárosba tartó katonai őrség parancsnoka „a vezér káplár", nem messze a Bécsi Kaputól, az egyik Rábán telelő hajósmalomból világosság kiszűrődését vette észre. Szokatlan volta miatt tudni akarta, mi történt a malomban. Amikorra a malomra lépett, már kisebb lángoszlop csapódott a magasba. Hirtelen kinyitotta a malomház ajtaját, mire azon egy veres sapkás és kék dolmányos ember ugrott ki és futásnak eredt. A meglepődött káplár a menekülő után lőtt, de nem találta el a titokzatos személyt. Az őrség tagjai is használták fegyverüket, de eredménytelenül és az egyenruhás férfi eltűnt a sétatéri sziget fái között. A malom a nagykerék kivételével egészen a hajóig leégett. A mellette álló hajósmalom is kigyulladt, de nem sok kár esett benne. A leégett malom tulajdonosa Szabó Dániel szigeti lakos volt, akinek a megsegítésére városszerte azonnal gyűjtést indítottak. Ezévben már a második hajósmalom égett el a telelőben. A lakosság ezért követelte, hogy a könnyen gyulladó malmokat és hajókat távolítsák el a Rábáról és a Rábcáról, mert könnyen gyulladnak és szeles időben a tűz könnyen átterjedhet Sziget és Révfalu lakóházaira is.

38 5. 1847. július hó elsején virradóra a gönyüi hajósmalmokat is nagy szerencsétlenség érte. Csak annyit' állapíthattunk meg, hogy Fernbach Antal kereskedő gőzhajója, vagy a vontatott hajó Tóth Károly, Erős Ignác, Bangha József, Fehér Ignác, Erős István, Vida Gábor, Bulányi István, Bangha György és Csukás Ferenc hajósmalmát a malomszegről leszakította és az erős ütés mind a kilenc malmot alaposan megrongálta. A malmosgazdák éltek az 1758 óta érvényes úri36 GYÁL Mindenfélék, 111/846. 37 Uo. 38 Hazánk 1847. ápr. 8. 425