Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez
dúlván Vinekre, jo Ideig othon mulattam, és házam körül Rendeléseket tettem, a' midőn is azon Nap estve 7. tájban Jámbor György Molnár Legény pajtássával Nagy Ferenczel házomhoz jővén, őket igy szollitottam meg: „Hát Kentek mit tsinál itt? Ki maradt a' Malomban? Melyre Jámbor György azt felelte, az Isten! —• Ezen szavaira én dorgáltam őket azért, hogy bátorkodnak ily nagy Ár vizzel a' Malmot mind a' ketten el hagyni, — Továbban szo közben feleségemet kérték, hogy adna nékik uzsonnát, a' ki is Kenyeret Turot adott nékiek, falatoztak is nálom, annak utánna beszéd közben tűzellő fát kértek tőlem, mire én parantsoltam is az Öreg Szolgámnak, hogy adjon nékiek 10. pittlit 21 , szokás szerint vagy pénzűi, vagy Malom porral meg fogják fizetni, és siettettem is a' Molnár Legényeket, hogy mentül előbb iparkodjanak Malmokhoz, hogy valami Szerentsétlenség ne érje; — Mely szavaimra Jámbor György eképpen felelt: A Völgyhaj ot féltem, de a' Malmot nem. További Kérdésemre, hogy vagyon é sok őrlőjők? Jámbor György azt felelte: Hogy mintegy 30. Mérő vagyon le vizelve, 16. Zsákkal pedig száraz Jószág vagyon. — Utóbb tsak ugyan mintegy estveli nyolczad fél or a után Ladikra ülvén Jámbor György és Nagy Ferencz, magam Koltsőnőzvén, még vasas Evedzött is nékik hazomtul el távoztak. — Még azon Éjszaka mi tőrtént légyen Lajthner és Gottlieb Malmával nem halhattam meg, hanem más napra kelve Vasárnap regvei szájról szájra futamodott a' Hir, hogy Lajthner és Gottlieb Malma, addig, még a Legényeik Jámbor György és Nagy Ferencz Vineken a' korcsmán mulattak, el szabadulván, a Gönyöi Malmokban tetemes Kárt tett." 22 December hó 6-án az Ács község feletti Lovad-i rét szélére kitett hajósmalom roncsait Hogy eszi Antal, Komárom megye első alszolgabírája és Csorba Károly esküdt jelenlétében Vörös János, Tóth András és Tóth József lovadi hajósmolnár-mesterek eskü kötelezettsége alatt a helyszínen hivatalosan 326 forintra becsülték. 23 A becsűlevélből nem tűnik ki, hogy a malom tulajdonosai, vagy pedig a károsult gönyüi molnárok kérték a malom maradványainak felértékelését. Azonban abból a tényből kiindulva, hogy a kiküldött hivatalos bizottság nem a malomtulajdonosok kárának nagyságát, hanem a helyszínen talált, esetleg még értékesíthető malomroncsok értékét állapította meg, arra enged következtetnünk, hogy a becsűeljárás a kárvallott gönyüi molnárok érdekeinek védelmében, azok kártalanítása céljából történt. Az ugyanazon vízen őrlő és az egy megye területén élő céhek között, a malmokban okozott károk megtérítésének kötelezettségével kapcsolatban régi szokásokra alapított, íratlan megállapodások éltek. Ez tűnik ki az aranyosi hajós21 Tájdivatosan nem egyéb mint a német Bütte, köznépiesen: Büttel, azaz puttón; néhu'tt: sajtár, bödön. Czuczor G. és Fogarasi J., i. m. (Pest, 1870) 5. Koroncó (Győr m.) községben a rőzsefát 25—30 cm hosszúra vágták és fűzvessz.ővel, szalmakötélle] vagy dróttal sajtár nagyságú karikába kötötték. A karikába kötött rőzsét pékli-nek nevezték. Pilikta L, Győr, Szarvas u. 21. sz, alatti 60 éves, volt koroncói lakos közlése. Véneken is az egy pittli egy karika, vagy pedig annyi rőzsét jelenthetett, amenynyit egy puttonyban könnyen e] lehetett vinni. 22 XJMA Céhir. 23 A becsű részleteiből tájékozódhatunk a hajósmalom egyes maradványainak értékéről. A kis hajó kötéllel együtt 165 forint 30 krajcár, a kerekei vasastól 86 forint 25 krajcár, a gerendai vasaival 45 forint 15 krajcár, hat drb. szita szerszám 12 forint 30 krajcár, hat drb. törött gerenda 8 forint 9 krajcár, töredezett sindöl az oldallal együtt 6 forint 5 krajcár, egy oromfa 2 forint 6 krajcár, XJMA Céhir. 420
