Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Csatkai E.: Néhány adat a győri muzsika történetéből

dő sorokkal: „Hát kell-e költözködnöm Tőled, szemem világa!" Az biz szerelmes vers, még ha pap írta is, és csak jellemző példának szánta. Itt az újságközlemény világosan megmondja, hogy Schreier János szerezte a zenét.

3 A jelentés megemlékezik a két főrangú művészről, akik a hangversenyen szerepeltek. Ezen nincs mit csodálkozni. Ha Nagy Frigyes porosz király a fuvola mestere lehetett, vagy Esterházy Miklós herceg a barytonon játszott, nem tartozott a szégyenteljes dolgok közé, különösen ha a szereplés főrangú közönség előtt játszódott, csak az esetleges beszámolónak kellett a nevet elhallgatni. A corno bassetto (basszetkürt) a klarinét egyik változata, amelyet hosszú mellőzés után Strauss Richárd újított fel.

4 Sztankovics János püspök

5 udvarában a zene nagy szerepet játszott. Ügy látszik, figyelme kiterjedt a feltűnő nagyságokra is. Így került udvarába vendégképpen az 1840-es évek nagy reménysége, Nicolai Ottó. Még ma is teljes fénnyel ragyog a neve Németországban és Ausztriában, jóllehet egyetlen opera tartja fenn emlékezetét és az általa alapított bécsi filharmonikus zenekar. De nálunk Magyarországon is nagyon népszerű volt ez az opera, a Windsori víg nők, amelyet 1859-ben adtak elő magyarul a Nemzeti Színházban. Verdi aggkorában szintén megzenésítette Shakespeare vígjátékát Falstaff címmel; amióta ezt az operát nálunk is előadják, bemutatója igen későn, 1927-ben volt, azóta Nicolai műve iránt elhidegült a magyar közönség és az 1949-es felújítást nem kísérte siker; az 1964-es pécsi felújítást azonban kedvezően fogadta közönsége. Győrött, tudomásom szerint még nem adták, de Sopronban 1872 tavaszán két előadást ért meg. Nicolai több évet töltött Rómában, a porosz követség kápolnájának zeneigazgatója volt, bejáratos mindenhová, ahol a zene uralkodott. Korai szerzeményeit, többek közt egy operát nagy siker koronázta. Érdekes, hogy pályáját már ekkor is súrolta Verdi életútja, Felajánlottak neki egy operaszöveget, felismerte, hogy hasznavehetetlen, Verdi megzenésítette, ez volt első operája, Oberto, Conte di San Bonifacio, bele is bukott. Viszont Nicolai a Nabucco szövegének megzenésítését is kilátástalannak hitte, a visszavetett szövegkönyvet Verdi elvállalta, és ez lett első világsikere. Olaszországból visszatérve a nagy tehetségű karmesteren Bécs kapva kapott; azt tartják felőle még ma is, hogy igényességben alig akad párja; ez magyarázza, hogy az általa alapított bécsi filharmonikusok ezt örökségképpen tovább adták egészen máig utódaiknak. Nicolainak azonban nagy szerencsétlensége volt túlzottan erotikus természete. Ilyen Ösztönzés hozta először Magyarországra is, mikor egy kedvese után egész Temesvárig utazott 1845-ben. Naplója fennmaradt.

6 Néha napról napra kö3 Milyen sajátságos, hogy a dicséretekkel agyonhalmozott Schreier János neve még Fehér 1., „Győr megye és város egyetemes leírása" című rendkívül részletes életrajzi adalékában sem szerepel. (1874). Kecskeméti István szives közléséből tudtam meg, hogy a székesegyház kottatárában Vavrinecz Veronika és munkatársai Schreiernek C-moll requiemjét találták kéziratban. Mellékesen említjük, hogy a Pressburger Zeitung 1808-ban a 362. lapon hirdetést közöl Sigl Márton székesegyházi zenésztől (Musikus des Raaber Domkapitels), aki legjobb bécsi zongoragyártók munkáit ajánlja eladásra. 4 Rwth—Sommer, Alte Musikinstrumente (Berlin, 1916) 101. 5 1839 és 1848 közt volt püspök. 6 Schröder, Tagebücher von Otto Nicolai. (1892) Altmann, Otto Nicolais Tagebücher. (1937) Ez utóbbi kiadást használtuk. 361