Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Jenei F.: Régi győri órásmesterek

házban lakott. A nála tanult inasok közül többet ismerünk. 1792 szeptember 23-án felszabadítja Michael Jumolt és 1796 december 11-én fiát, Hitzelberger Antalt. (XJM Helytörténeti gyűjtemény lsz. 54.9.3; 45, — 54.9.4; 299, 302.) GÄRTNER, Gaertner János, kinek családi történetét, hála egyik utóda kutatásainak, alaposabban ismerjük, a bajorországi Friedbergből származott. (Kertész Árpád: Kertész József. (1837—1895), Bpest, 1929, Második kiadás.) 1790 május 20-án vették fel 8 forint taksa lefizetése után, a város polgárai sorába. (ADC 188) A céhbe való felvételét még 1789-ben kérte és ez év április 13-án vették fel mint „Klein Uhr macher"-t a mesterek közé. A „Klein Uhr macher"-ek zsebóra készítők voltak. (XJM Helytörténeti gyűjtemény lsz. 54.9.3; 50 1.) Szorgalmas, ügyeskezű, művészi érzékű mester volt, akinek órái szerte az országban elterjedtek és kedveltek voltak. Lyka Károly írta róla: „A zsebbe való órák mellett az álló órák sora, köztük a nagyanyáink szobáiból ösmeretes meghitt empire munkák, amelyeket Gaertner mester oly bőkezűen juttatott fél Magyarországnak. Aki ezeket gyűjtötte, a mű mechanizmusát is latba vetette; némely óra kerekeinek csínját is, üvegházba rejtve a művük. Mennyi szeretet tapad a sok művészi holmihoz. Nemcsak a készítő mester szeretete, hanem a gyűjtőé is." (Lyka Károly: Művészi holmi a magyar házban. Új Idők, 1907 december 7.) Jól menő órásboltja jövedelméből két házat is vett a Belvárosban. 1817-ben mikor vagyonát felleltároztatta, három háza és 22 000 forint készpénze volt. A Kisfaludy utca 20. és az Arany János utca 23. sz. házaknak volt a tulajdonosa. Kétszer nősült és két házasságából 7 gyermek származott. 1828-ban halt meg. Számos műve maradt reánk. Tanítványa volt fia Gaertner János József és Streda Thomas, aki Bajorországból Harthausenból származott, akit 6 esztendeig való inaskodás után 1796 február 2-án szabadított fel. (XJM Helytörténeti gyűjtemény lsz. 54.9.4; 153. Printz i. m. 53. Örakiáll. 91. sz. — Csányi i. m.) BANRUCKER Benedek földije volt Gärtnérnek, ő is a bajorországi Friedbergből származott, 1781 december 11-én vették fel a győri polgárok sorába, miután 8 forint díjat lefizetett. A céh a céhbiztosok jelenlétében, 1791 október 21-én határozott felvételéről. Miután összesen 15 forint 30 krajcárt a céh pénztárába befizetett, mesterré fogadták. (ADC 188, XJM Helytörténeti gyűjtemény lsz. 54.9.3; 53., — Printz i. m. 53. Bahnracker nevén. —< Csányi i. m.) TREFFLER János Mihály órásmestert 1778 június 10-én vették fel a város polgárai sorába. A bajorországi Friberaból származott. Felvételi díja 8 forint volt. 1778 május 12-én írták be a mesterek könyvébe. Tanítványa volt Trostler József, akit 1790 április 5-én szabadított fel. (ADC 131, XJM Helytörténeti gyűjtemény lsz. 54.9.3; 44. — Csányi i. m. — Printz i. m. 56. — XJM Helytörténeti gyűjtemény lsz. 54.9.4; 293.) SONDERMEYER Antal a német birodalomhoz tartozó Aichauból származott. 1801 október 16-án vették fel a város polgárai sorába. 1801 július 5-én felvették a céh mesterei közé, miután 23 forintot a céhládába befizetett. (ADC, — XJM Helytörténeti gyűjtemény lsz. 54.9.3; 57*) HITZELBERGER Antal az előbb említett Antal fia, győri születésű. Apja műhelyében tanult, aki 1796 december 11-»én szabadította fel. 1803 december 14-én vették fel a város polgárai sorába. Ugyanez évben szeptember 7-én kérte felvételét a céh mesterei közé. 16 forint taksa lefizetés után kérését teljesítették. 347