Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Lengyel A.: Az autonóm nemesi Győr megye kialakulása és működése 1526-ig
belül, a közhatalmi funkciókat egyre önállóbban végző alispán még mindig a főispán akaratának legyen a függvénye, sőt gyakran idegenből származva, még a vármegye belső ügyeivel, életéve] se legyen tisztában. — A veszélyeztetett érdekek megóvása és az önkormányzati erőfeszítések sikeres folytatása céljából ezért a köznemesség ebben az időszakban mindent, elkövetett, hogy a patrimoniális viszony tudatos felszámolásával mind jobban magához kösse a megye szoros értelemben vett első tisztviselőjét. Zsigmond uralkodásának második felében ébredt annak tudatára, hogy a központi hatalom megerősítéséért folytatott küzdelemben helytelen utakon járt, a bárói ligák érdekszövetségei túlságosan elhatalmasodtak, a rendi állam elemiéi viszont nem tudtak kellőképpen kibontakozni. — Nem kétséges, hogy a városok fejlesztése terén hasznos kezdeményezéseket valósított meg, de ezekben a vonatkozásokban sem volt következetes. így pl. a nemesi Győr megye igazgatási székhelyének esetében is az volt a helyzet, hogy a fellendülésnek indult királyi város élénk gazdasági vérkeringését lassította le az uralkodó, amikor 1385ben Győrött állíttatta fel a Duna menti harmincad hivatalt 43 (a kereskedők ugyanis szívesebben elkerülték), majd a piaci forgalom, és a győri polgárok kereskedési lehetőségeit csökkentette, midőn Sopront követően (1402-ben) Pozsonynak is megadta az, általános árumegállítás sokat jelentő kiváltságát, A belpolitikai vonalon elkövetett hibák felismerése kapcsán Zsigmond minden esetre arra törekedett, hogy a fejére nőtt oligarchák megfékezése végett legalább a köznemesség rendi szervezkedését vegye pártfogásába és fokozatosan növekedő szerepet biztosítson számára az államügyek irányításában. —• A városok közjogi viszonyainak szabályozása céljából kiadott 1405. évi I. dekrétumát előzőleg tárgyalásra megküldte Pest megye és minden bizonnyal más megyék közgyűlésének (Győrt illetően írott források hiányában csak valószínűsíthető ez a lépés), a megyei törvényszékek hatáskörének bővítésére is kitérő II. dekrétum pedig már olyan generális jellegű intézkedéseket léptetett életbe, amelyeknek következményeképpen Győr megye sedriája is érdemben foglalkozhatott a jobbágyköltözések során gyakran előforduló hatalmaskodásokkal és gyakorlatilag érvényt szerezhetett azoknak a rendelkezéseknek, amelyek a törvénysértések tilalmaival voltak kapcsolatosak. A későbbi rendeletek —• főleg az 1411. évi —> még tovább mentek, amennyiben a kamara haszna és a tized behajtásának ellenőrzését, valamint a túlzott földesúri és egyéb követelések felülvizsgálatát is a megyehatóság jogkörébe utalták. E legfelsőbb intézkedések szellemének megfelelően —• ugyancsak 1411ben — az uralkodó a Győr és Komárom megyei köznemességnek konkréten megengedte, hogy a helyenkint megnyilvánult emelési szándékokkal szemben, az együttesen tartandó törvénykezési gyűlések költség-hozzájárulása a korábbi keretek között maradjon. 44 Hasonlóképpen a nobilis rétegnek a közügyek irányításába való bevonását célozta Zsigmondnak az az utasítása, hogy az 1435. évi törvények javaslatait az egyes megyék kongregációi is vitassák meg és a kialakult véleményeket azután kiküldöttek ismertessék a bárók, főpapok gyülekezetében, a határozatok közös meghozatala végett. Az 1435. évi II. (igazságügyi) dekrétum különben a — nemesi megye további fejlődése szempontjából —• mindenhogyan fontos rendelkezést léptetett életbe, mert ez a jogszabály mondotta ki először, hogy „az ország összes bírói és igazságszolgáltatói, közöttük a főispánok s ezek bírói helyettesei is, a király, vagy 43 Fejé-í i. m. X. 3. 19. 44 HO II. 192. 221
