Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Lengyel A.: Az autonóm nemesi Győr megye kialakulása és működése 1526-ig
tak már annyira részt venni a helyi igazgatás menetében és még kevésbé a, jogszolgáltatás sokszor nagyon is hosszadalmas eljárásaiban. A Pok-nembeli Simon cornes (1347—1355) pl. Győr és Pozsony megye, valamint a bakonyi körzet főispáni teendőit látta el, 13 míg Gersei Pethő János comes (1366—1375) a Győr-, Vas- és Zala megyei főispánságön kívül tárnokmesteri beosztásban is működött. 20 De a nemesi megye szervezeti megerősödése és működésének intenzívebbé válása felé mutatott az a körülmény is, hogy az 1340-es évektől kezdve a nádor vidéki bíráskodásainak {ítélőszékeinek) helyébe, az ő jelenlétében és elnökléséve 1 ] tartott megyei közgyűlések léptek, amelyeken a megye hivatalos hatósága (főispán, alispán és a szoilgabírák) mellett a köznemesség is részt vett] az ügyek intézésben, a saját kebeléből választott esküdt ülnökök (iurati assessores) közreműködésiével. Számuk általában 12 volt és mindannyian bírói minőségben látták el tisztségüket. —• E közgyűlések elsődleges feladata a tolvajok, latrok és egyéb gonosztevők megfékezése, sőt kiirtása volt, de tevékenységük emellett, kiterjedt az igazságszolgáltatással kapcsolatos ügyek minden fajtájára. Vizsgálatok, tanuvallatások, polgári ügyek, büntető és hatalmaskodás.] perek egyaránt szerepeltek a napirenden, de számos esetben kerültek megtárgyalásra olyan vitás kérdések is, amelyek a királyi birtokok, illetve jogok visszaszerzésére irányultak. A gyűlések helye nem volt állandó, bár Győr megyére vonatkozólag — a fennmaradt oklevelek —• általában, a csanaki határban levő, úgynevezett „királyszék" dombot, említik: az ilyen törvénykezési összejövetelek színhelyéül. A két kisebb terület szomszédos megye (Győr és Komárom) köznemessége rendszerint együtt tartotta ezeket a iudicium generale-kat, melyek közül dokumentatív alátámasztással a következőket lehet kiemelni: 1343. május 15-én, 21 1347. április 30-án, 22 1348. október 8-án, 23 1349. június 1-én 24 és 1351. május 9-én 25 Gilétfi Miklós nádor elnökletével, — 1358, június 25-én 2É és 1366. május 25-én 2,7 Kont Miklós, majd 1381. augusztus 30-án 2S Garai Miklós nádor elnöklése alatt tartotta a Győr és Komárom megyei köznemesség igazságszolgáltató megyei közgyűlését a Győr melletti Királyszéken. A sűrűn előforduló hatalmaskodások sokszor igen bonyolult munkát, eljárásokat követeltek a törvénykezést is végző szervektől, elvi jelentőségű kérdésekkel kapcsolatos ügyek esetében viszont néha maga az uralkodó közvetlenül intézkedett, hogy elejét vegye a további vitáknak .— Győrre vonatkozólag — elsősorban a nagyúri túlkapások ellensúlyozására — egy ilyen fajta királyi bíráskodási kiváltságlevél látott napvilágot, mégpedig I. Lajos 1361. július 3-án kelt privilégiuma, amelyben az akkori városbíró (Miklós fia, Domonkos) kérésére megparancsolta, hogy győri polgárt adóssága, vagy egyéb vétke miatt elfogni, illetve elítélni neim szabad, hanem (a lopás kivételével) minden esetben a győri bíró előtt kell igazságot kérni. Ha pedig az ítélkezésben történnék valamilyen 19 Uo. VI. 150. és MOL Dl. 3430. 20 Fejér i. m. IX. 3. 560. és IX. 5. 79., valamint Czeh J., Győr vármegye Fő-Ispányairól. (Győr, 1827) 40—41. 21 AO IV. 338. 23 Uo. V. 44. 23 Uo. V. 237. — Ebben az oklevélben határozottan 12 esküdtről történik említés. 24 Erdélyi i. m. II. 410. 25 Fejér i. m. IX. 2. 115. és MOL Dl. 4241. 26 HO IV. 188 és MOL Dl. 4764. 27 Uo. III. 184. 28 Ráth K., Győri történeti és régészlei füzetek. (Győr, 1861.) I. 29. 216
