Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Lengyel A.: Az autonóm nemesi Győr megye kialakulása és működése 1526-ig

1. ábra. I. Lajos király Győrrel kapcsolatos 1361. évi kiváltságlevele hanyagság, akkor a városbírót kell a király, vagy a tárnokmester elé idézni.

29 A tisztségviseléssel és közhatalommal járó felelősség kérdése egyébként ebben az időszakban már egyre inkább előtérbe lép iés ez a tendencia a nemesi megye szervezetén belül s annak működése kapcsán is észlelhetővé vált. Már korábban említést tettem arról, hogy a comes más irányú elfoglaltságai miatt keveset tudott foglalkoizni a megye ügyeivel. Ez a körülmény hovatovább a helyetteséhez fűződő familiáris viszony bizonyos fokú lazulását vonta maga után-, ami gyakorlatilag annyit jelentett, hogy az alispán ténykedéseiért csak abban az esetben vállalt felelősséget a főispán, ha az ő közvetlen parancsára, utasítására járt el valamilyen ügyben. — Ugyanakkor azonban a comes-ek általában nagy súlyt helyeztek annak kihangsúlyozására, hogy a, megyehatóság vezetésében még mindig irányító szerepet töltenek be, sőt Simon mester

1

, győri főispán pl. egy 1356. július 18-án kelt oklevelében, éppen ennek dokumentálására, a saját személyében intézett vizsgálati megkeresését a győri káptalanhoz egy hatalmaskodási ügy kapcsán, ami a XIV. század 50-es éveiben már a ritka esetek közé számított.

30 — A felelősség követelményéhez való ragaszkodás tükröződik abban is, hogy a megválasztott szolgabíráknak — az írásos emlékek tanúsága szerint — már a szóban forgó század derekától kezdve esküt kellett tenniük a közgyűlésen, mert ha nem is volt külön bírói joghatóságuk, a megyei törvényszéknek és a megye hivatalos hatóságának szerves tagjaiként tevékenykedtek. 29 GYÁL Középkori oklevelek gyűjteménye 6. 30 Erdélyi i. m. VIII. 333—334. 217