Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Kozák K.: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól
Az említett oszlopos síremléket talán leginkább Kázmér lengyel király vörösmárvány síremléke mintájára képzelhetjük el, tudjuk, hogy ez Nagy Lajos rendeletére készült s magyar szobrászok műve. Talán éppen azok a mesterek dolgoztak Krakkóban, akik Futaki Demeter rendeletére Váradon. Munkájukat 1565. fjún. 27-én törték össze János Zsigmond párthívei, szétszórván belőle a csontokat is. Sok Szent László ereklye ekkor került szerteszét. Közben figyeljünk még a XVI. században ^jegyzett, de részleteiben nyilván sokkal korábbi Ének néhány sorára: ,, ... Olaj származik szent koporsódból, Tetemed foglalták az szép sáraranyból..." ,, . . . Képed fel-tötték az magas kősziklára: Fénlik mint a nap, sulyog mint arany ..." „ . . . Rózsákat szaggattál, koronádba fizéd . .." 1557. július 17-én János Zsigmond sziléziai eredetű vezére Varkucs Tamás leltárt készített a váradi székesegyházban s ebben szerepel Szent László aranyozott ezüst ífej ereklyetartója, amelynek fején korona és drágagyöngyfüzér (sertum gemmatum) van, nyakában pedig aranyláncon egy kis ereklyetartó-tok függ. A kincsek előbb az ecsedi várba kerültek s onnan Gyulafehérvárra. Innen ismerünk egy 1600. V. 18-án felvett leltárt: „Inventarium. Eccl. maioris Albensis. Caput S. Ladislai regis Hung, argenteum cum reliqiis, eiusdemque corona argentea cum floribus 4 deaurata . . . Cuba argentea S. Ladislai . .. quae omnia Reverendissimus accepit in locum tutiorem propter periculum imminens ex hello" (Acta Eccl. f. 67. n. 3.). 11 A gyulafehérvári püspök 1597 óta Naprágyi Demeter volt. Ö a kincsekkel —• nyilván Mihály vajda elől — menekül. Erről az időről szól a korona felirata. Naprágyi 1602-ben pozsonyi prépost lett és 1605-ben a prépostsági leltár már 10 nagy világos koronájú ezüstfejet és egy ezüst szarvat említ, amelyet Szent László háború idején viselt: ezeket Nagyprágyi Főtisztelendő elvitte." Ö ugyanis 1607-től győri püspök lett. Ezóta őrzik a hermát — kevés megszakítással —• Győrben. 1683-ban a török felvonulás idején Telkessi István, a későbbi egri püspök Borostyánkő, majd Léka várába menekíti az ereklyéket, s onnan hozza vissza, 1763-ban Győr megmenekül a Komáromot tönkretevő földrengéstől s hálából László napján körmenetben viszik körbe az ereklyetartóba zárt ereklyét. 1775-ben a koponyacsontból egy darabkát kap a váradi káptalan, s ezt új hermába helyezi el. A győrit Simor János hercegprímás 1861-ben díszes üvegtárlóban —' kissé magasan — közszemlére teszi a székesegyház mellékkápolnájában. Az 1950-es évek elején éveken át a Nemzeti Múzeum kiállítását díszítette, míg végre visszakerült Győrbe. Ez rövidre fogva a győri hermára vonatkozó adatok vallomása. Van azonban a Szent László képmásnak másik, szélesebb arányú története is, amely nélkül nem lenne teljes sem története, sem pedig nem mozognánk biztos talajon a herma magyarázatakor. Ez pedig: Szent László képmásának sorsa a magyar köztudatban. E kérdés tárgyalásakor nem beszélünk a csak kevesek számára hozzáférhető drága kéziratokban, mint például a Képes Krónikában, a Vatikáni Legendáriumban található ábrázolásokról, hanem azt kutatjuk, hogy vajon a köznép17 A szöveget Pa J aky Vidor szíves figyelmének köszönhetem. Ezt az adatot éppen az általunk is feltett értelemben Balogh Jolán is idézte (Márton és György kolozsvári szobrászok. Erdélyi Tud. Füzetek 71. sz. (Kolozsvár, 1934) 42 lapján). 164
