Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

kenységét. Erre vonatkozóan sajnos kevés adat áll rendelkezésünkre, a MTA kézirattárában levő hagyatéka sem ad győri működésére kielégítő felvilágosítást, önéletrajzálban, melyet 1841-foen Budán írt, saját gyűjteményéről ez olvasható: „egy néhány ezerre terjedő régi pénzgyüjtemény, melynek nagyobb részével, u. m. 400 ezüst és 1300 réz-darabbal 1837-ben a' magyar tudós társaságnak" kedveskedett.

70 E felajánlott pénzek következőiképpen oszlottak meg: I. 350 db régi rómiai ezüst pénz 1230 db régi római réz pénz II. 40 db közép korszakbeli német ezüst pénz 10 db XVII és XVIII sz. i. német ezüst pénz III. 60 db más külföldi, kivált francia újabb rézpénz IV. 10 db török réz pénz. A fenti gyűjteményt 1834. november 11-én Czech János ismertette a Magyar Tudós Társaság 5. nagygyűlésén.

71 Ez csupán csak egy része volt éremtárának, mert legértékesebb példányait 1836-tban szekrényestől megvásárolta tőle Milkovits János koroncói gyűjtő.

72 A numizmatikán kívül kéziratok gyűjtésével és más jellegű anyaggal is foglalkozott, így 1835-ben a Nemzeti Múzeumnak négy értékes kéziratot és egy (misszálét, valamint 50 római és 50 újabb kori pénzt adományozott.

73 Ásványgyűjteménye is volt, melyet 1832-ben a győri bencés főgimnáziumnak ajándékozott.

74 Gyűjtőtevékenysége ezenkívül kiterjedt oklevelekre és oklevélmásolatokra.

75 Régészeti tevékenységére semmiféle adatot nem találunk kéziratai között, ezt csak megjelent munkáiból, valamint az ő munkáira vonatkozó szakirodalomból ismerjük. Győrött az 1820-ban elindított ún. bástyarombolás során állandóan figyelte az előkerülő régiségeket. A sáncok lehordásakor és a várárkok /betemetésekor számos, főleg római kori régészeti lelet került elő, leginkább feliratos sírikövek. Buzgón gyűjtötte a római érméket is, melyeket korok szerint csoportosítva feldolgozott. Ezek Győr város területéről kerültek elő, az I—

IV. század közötti időkből származnak.

76 1831-ben a „görcsmirigy" (kolerajárvány)

77 idején a sok munkanélküli foglalkoztatására a vár árkait betemették, s e földmunkák során előkerült római kori leletek megmentésére is volt gondja. A szűrszabók szárítóhelyén a föld alatt néhány hüvelyknyire 7 öl (hosszú, másfél láb széles római kori csatornát talált, melynek alja négyszögű Itéglálkkal volt ikdrakva, oldalfalai pedig terméskővel és egészen a Rábáig vezetett.

78 Ugyanebben az évben tűz által elpusztult házak alapfalaira, bennük különféle alakú korsókra, edényekre és kis házi bálványokra talált.

79 — Érdekes, de azóta sem méltatott adatra hívja fel a figyelmünket. 1543-ban a Rába híd mellett még állítólag látható volt egy római kori amphitheatrum (!) vagy más középület romja, Czech ezt az adatot Franciscus de Giotha feljegyzéséből meríti.

80 A már említett 1831. évi 70 Czech (50), MTA kézirattára. 71 MTÉ (1835) Első osztály, 84. 72 Ebenhöch (58), AÉ (1874) 246., Ebenhöch (59), MOTM (1875) 261. 73 Horvát, TGy (1835) II. 131. 74 Czech (51), MTA kézirattár. 75 Uo. 76 Czech (48), MTÉ (1831—1832) 319—345. 77 Valló, GySz (1930) 37—54. 78 Czech (48), i. m. 335—336. — Méry (187), i. m. 62. 79 Czech (48), i. m. 336. 80 Uo. 13