Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története
földmunkálatok során számos római kori bélyeges téglát is talált, így a Leg. X. G. P. F. jelzésűt, valamint négyszög alakú oldalnyílással ellátott fűtőcsöveket (tuba). 81 Czech szóbeli közlésre hivatkozva említi, hogy a Vármegye utcában (mai Liszt Ferenc u.) egy pincében nagyméretű kőkoporsót ástak ki, s valószínűleg egy más helyen említett adata is erre vonatkozik, ott Leg. I. A. D. feliratot is említ. 82 A vásárállásnak a Rábára néző részén 1830. szeptember 21-én az országút alatt két római csontvázos téglasírt találtak gazdag leletanyaggal és a III. század második feléből származó pénzekkel, valamint a X. ikerlégió bélyeges tégláival. 83 Czech foglalkozott a római kori Arrabona helyének meghatározásával is. Szerinte a római város a vásárálláson belül, az azon keresztülvezető országút mellett volt, ahol a várfalak, árkok és sáncok készítése miatt a földet feldúlták és sok régiség került annak idején elő, melyeket elhurcoltak, összetörtek, vagy újra befalaztak. Itt hivatkozik Pigius tudósítására, aki 1572-ben arról írt, hogy a régi vár romjai még látszottak. 84 A vásárálláson több sír előkerülését feljegyezte, s az egyiknek a lelőhelyét pontosan rögzíti. Ez a kálváriához vezető barokk stációk első állomásánál került elő, benne a csontvázon kívül gyűrűket, mécsest és néhány pénzt találtak. 85 Ez az adat tökéletesen jelzi az 1870-es években felfedezett kálváriái római kori temető helyét, mely északra messze elnyúlik. Régészeti kutatásainak legfontosabb területe a római feliratos és domborműves kövek gyűjtése. E téren alapos és fontos felmérést végzett, Laziustól Schönwisnerig áttanulmányozta a győri római kövekkel foglalkozó fontosabb szakmunkák jó részét. Munkásságának részletekbe menő elemzésébe nem bocsátkozhatunk. Kutatását jól szemlélteti és jellemzi Acrabanis Abafounis, az ala I. Augusta Ituraeorum lovasíjászának feliratos és domborműves I. századi sírköve, mely 1788-ban Pierne püspök házának építésekor került elő s az újkapu közelében egy ház udvari falában beépítve lappangott 40 éven keresztül. Itt fedezte fel Czech, kivetette és fácánkertjében felállította. 80 1827-ben az egykori fehérvári kapuhoz (a mai Lenin út és Arany János u. kereszteződésénél állt az egykori fehérvári kapu, felette a tűztoronnyal) közel került elő a Latinianus által állított római oltárkő, melyet magához vett és szintén fácánkertjében helyezett el. 87 A győri vár árikainak egyengetésekor D. O. M. COCC feliratú római töredékre akadt, ez azonban azóta elkallódott. 88 Az Újvárosban, közelebbről meg nem határozott helyen fehér márványkoporsó töredéket talált, mely felirata szerint az ala Alpinorum equitata katonájáé volt. Ez is a fácánkerti gyűjteményébe került. 89 Ez a szarkofágtöredék azért érdekel bennünket különösen, mert ez egyik nyomravezetőnk a fácánkerthez. Tudtommal Czech János fácánkertjéről, ill. az ott elhelyezett római kori kőgyűjtemény81 Uo. 82 Uo. 323, 336. 83 Uo. 333—335. — Méry (187), i. m. 62. 84 Czech (48), i. m. 339. 85 Uo. 336. 86 Uo. 342—343. — CIL III 4367. — Méry (187), i. m. 68—69. — Lovas (131), i. m. 102. A kutatás során a sírkőnek ezenkívül még egy tucat forráshelyét találtuk meg. 87 Czech (48), i. m. 331—332. — CIL III 4367. — Méry (187), i. m. 68. — Lovas (131), i. m. 101. 88 Czech (48), i. m. 332. — CIL III 4382. — Méry (187), i. m. 68. — Lovas (131), i. m. 103. 89 Czech (48), i. m. 332. — CIL III 4374. « 14
