Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Foltinyi I.: A New York-i Amercian Museum of Natural History Győr-Sopron megyei őskori bronzai és kapcsolataik

példányok egyaránt előfordulnak. Amikor Gallus S. Győr és vidéke újabb kőkorával foglalkozott, a mi példányunk néhány jó analógiáját publikálta.

5 Győr környékén hasonló kis balták ismerték Bársonyosról, Kispéoről és Felpécről. De a trapézformájú balták a legtöbb magyarországi neolitikus kultúra általánosan előforduló leletei közé sorozhatok: elterjedtek a Körös,

6 tiszai, bükki, herpályi,

7 Lengyel8 és bánáti

9 kultúrákban, úgyszintén otthonosak voltak a bodrogkeresztúri

10 és péceli (bádeni)

11 kultúrákban is. E kőszerszámok nem köthetők egyetlen határozott művelődési csoporthoz sem és az időmeghatározás szempontjából sem képviselnek semmiféle különös értéket, minthogy a korai neolitikumtól a rézkorszak végéig használatban maradtak. A magyaróvári nyakperec

12 (1. tábla, 5. ábra) a magyarországi korai és középső bronzkori leletek egyik jellegzetes típusa. A Moson-Szolnok — Jessehofról

13 és Ménfőcsanakról

14 származó darabok látszanak az eddig közzétett legközelebbi párhuzamoknak. Reinecke Pál felfogását követően

15 nagy jelentőséget tulajdonítottak e Ringbarren-leleteknek a bronzkor kereskedelmi életében. Hosszú időn keresztül a Keleti-Alpok bányavidékét tekintették előállítási központjuknak. De Witter W.,

16 majd Pittioni R.

11 és Neuninger H. — Pittioni R.

16 kimutatták, hogy 5 Gallus Sándor, Győr története a kőkortól a bronzkorig. A „Győr története a vaskorszakig" c. munkában (Győr, 1942) 10. tábla, 2., 7. és 8. ábra.. 6 Kutzián Ida, The Köyös Culture. Diss Pann II., No. 23 (1947) 9. Banner J., Hódmezővásárhely története a honfoglalás koráig. (Hódmezővásárhely, 1940) 38. Tompa F., Die Bandkeramik in Ungarn. AH 5—6 (1929) 43—44. 7 Korek J. — Patay P., The Settlement at Herpály-halom from the Late Neolithic and the Copper Ages. FA 8 (1956) 40—42 és 4. tábla 13. ábra; 5. tábla, 2. ábra. 8 Dombay J., Die Siedlung und das Gräberfeld in Zengővárkony. AH 37, (1960) 223. és 37. tábla 7, 14;38. tábla, 4. ábra; 41. tábla 5. ábra; 42. tábla, 3, 30 ábra és sok más példány. 9 Banner J., The Neolithic Settlement on the Kremenyák Hill at Csóka (Coka). AAA 12 (1960) 1—56; lásd 45—46. 10 Bognár— Kutzián I., The Copper Age Cemetery at Tiszapolgár—Basatanya, AH 42 (1963) 317. 11 Banner J., Die Péceler Kultur. AH 35 (1956) 171. 12 Általános tájékozódás szempontjából lásd Foltiny, St., Zur Chronologie der Bronzezeit des Karpatenbeckens. Antiquitas II. 1. (Bonn, 1955; ezután mint Foltiny 1955 idézve) 21. V. ö. Bona L, Chronologie der Hortfunde von Koszider-Typus. AAA 9 (1958) 211—243; 224. Tihelka K., Der Vëtefov (Wieterschauer)^Typus in Mähren Kommission für das Äneolithikum und die ältere Bronzezeit Nitra 1958 (Bratislava, 1961) 77—109; 91. és 6. tábla, 1. ábra. 13 Hampel J., A bronzkor emlékei Magyarhonban, 3. kötet (Budapest, 1896) 188. tábla, 1. ábra. 14 Mithay S., Bronzkori kultúrák Győr környékén. Győr története a vaskorszakig c. munkában (Győr, 1942) (alább mint Mithay 1942 idézve) 6. 1. és 3. tábla, 4. és 7. ábra. A kisapostagi kultúra hamvasztásos sírjából. 15 Reinecke P., Die Bedeutung der Kupferbergwerke der Ostalpen für die Bronzezeit Mitteleuropas. Schumacher Festschrift (Mainz, 1930) 107—115. V. ö. Hell M., Zur Verbreitung der altbronzezeitlichen Spangen- und Halsringbarren. Germania 30 (1952) 90—95. 16 Witter W., Neues zu den Barrenring-Hortfunden im Vorlande der Ostalpen. Praehistorische Zeitschrift 34/35 (1949/50) (zweite Hälfte 1953), 179—190. 17 Pittioni R., Urzeitlicher Bergbau auf Kupfererz und Spurenanalyse. A A Beiheft 1, 1957. 18 Neuninger H. — Pittioni R., Frühmetallzeitlicher Kupferhandel im Voralpenland. AA Beiheft 6 (1963). * 99