Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Foltinyi I.: A New York-i Amercian Museum of Natural History Győr-Sopron megyei őskori bronzai és kapcsolataik
a Felső-Ausztriában, 19 Alsó-Ausztriában 20 és Karintiában 21 talált korai réztárgyak nagy százalékban olyan rezet tartalmaznak, amely nem a Keleti-Alpok lerakodási rétegeiből származott. Ez a rézfajta a korai bronzkori Ringbarren nagy többségében kimutatható és keleti réz (Ostkupfer) a neve. Mindezideig nem sikerült közelebbről meghatározni előállítási centrumát. A pinnyei sarló (1. tábla, 2. ábra) 22 az úrnamezők korának tipikus bronzeszközei közé tartozik. Mint Müller—Karpe H. utalt rá, 23 a legtöbb esetben csaknem lehetetlen a Hallstatt A szintjének sarlóit a Hallstatt B horizont példányaitól megkülönböztetni. A mi területünkről Mithay S. közölt 24 néhány példányt Koroncóról és Győrszenitmártonból, s a Hallstatt A periódusba osztotta be őket. Hasonló darabok a Hallstatt B időszakban 25 is tovább éltek. A hajlított hátú, homorú élű, nyélnyúlványos ikes (1. tábla, 6. ábra) gyakran előfordul 26 az úrnamezők korában (főleg annak későbbi szakaszában) Svájcban, Dél-Németországban, Ausztriában, Csehszlovákiában és Nyugat-Magyarországon. Az ívelt fejű bronztű, 27 melynek nyakát bemélyített vonalak díszítik (1. tábla, 3. ábra), szintén a nyugat-magyarországi, ausztriai és dél-németországi urnaniezők kultúrája felé mutat. Az itt tárgyalt területről nem ismerjük jó analógiáját, de egy szilsárkányi 28 tűt párhuzamba állíthatunk vele, bár ez utóbbi nyaka duzzadtabb. Patek E. és Müller—Karpe H. e tűk legnagyobb részét a Hallstatt A periódus második felébe datálta. Mithay is a Hallstatt A időszakba helyezte a szilsárkányi darabot. E sorok írója nemrégen foglalkozott a sopron-nyéki szép csészésmarkolatú karddal. 29 így itt csak az eredményekre hivatkozunk. A lelőhely most Burgen19 Neuninger H. — Pittioni R., Zur Herkunft des frühen Kupfers in Oberösterreich. AA 28 (1960) 58—60. 20 Neuninger H. — Pittioni R., Das Kupfer des Typus Unterwölbling. AA. 32 (1962) 105—120. 21 Neuninger H. — Pittioni R., Zum ältesten Kupferhandel in Kärnten. Carinthia I., 151. k. (1961) 378—382. 22 A részleteket lásd Foltiny (1955) 92—98., különösen 94—96. Bernjakovic K., Bronzezeitliche Hortfunde vom rechten Ufergebiet des oberen Theisstales (Karpatoukraine USSR). Slovenská Archeológia 8 (1960) 325—390.; lásd 329—330. Novotná M., K chronológii hromadnych nálezov bronzov na vychodnom Slovensku. Musaica 3 (Sbornik filozofickej fakulty) (Bratislava, 1963) 47—72. (német kivonattal). Lásd a 62—63. lapokon levő táblázatot. V. ö. Holste F., Hortfunde Südosteuropas (Marburg/Lahn, 1951). 23 Müller —Karpe H., Beiträge zur Chronologie der Urnenfelderzeit nördlich und südlich der Alpen. Rom.-Germanische Forschungen 22 (Berlin, 1959) (az alábbiakban mint Müller—Karpe 1959 citálva), 109. 24 Mithay (1942) 33 és 13. tábla, 10. ábra; 18. tábla, 2. ábra és 19. tábla, 9. ábra. 25 V. ö. Foltiny (1955) 65. tábla (mindkét periódus sarlóival) és Pittioni R., Urgeschichte des österreichischen Raumes (Wien, 1954) (ezután mint Pittioni 1954 idézve), 513, 370 ábra. 26 Miske K., Die prähistorische Ansiedlung Velem St. Veit (Wien, 1908) 18. tábla, 15. ábra és 18. tábla, 19. ábra. Foltiny St., Velemszentvid, ein urzeitliches Kulturzentrum in Mitteleuropa. Veröffentlichungen der österreichischen Arbeitsgemeinschaft für Ur- und Frühgeschichte 3 (1958) (az alábbiakban mint Foltiny 1958 idézve), 57 és 3. tábla, 13. ábra. Müller— Karpe (1959) 35. ábra: 12 (Hallstatt B t ). Pittioni (1954) 453, 318. ábra: 8. 27 Foltiny (1955) 49—50. Foltiny (1958) 55. Patek E., Die Siedlung und das Gräberfeld von Neszmély. AAA 13 (1961) 33—82. 78. és 5. tábla, 2. ábra (Hallstatt A 2 ). Müller— Karpe H., Münchener Urnenfelder (Kalimünz, 1957) 10. tábla H 1 (HaA 2 ); 11. tábla Da 2 (HaA 2 ); 20. tábla A 9 (HaA 2 ); 27. tábla A 7 (HaA 2 ); 39. t. B 2 (HaA 2 ). 28 Mithay (1942) 30. es 19. tábla, 5. ábra. 29 Foltiny (1964). 100
