Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Horváth B.: Adatok Orbán Dezső életéhez és művészetéhez

inkább a festészetnek élt. Művészeti főiskolába nem járt, művészeti ismereteit mint autodidakta szerezte, hasonlóan a kor igen sok művészéhez. 1906-ban Párizsba ment, ahonnan 1907-ben tért vissza, majd újból 1911-iben kereste fel a francia fővárost, mely a legerősebb lökéseket adta művészetének. Első párizsi tartózkodása idején főként Berénnyel és Kernstokkal állt kapcsolatban, Czóbellel, ki ez időben szintén Párizsban tartózkodott, nem lévén különösebben meleg, barátkozó természet, ritkábban érintkezett.

5 Berényt még Pestről ismerte. Párizsba érkezve őt kereste fel, ki igen kedvesen fogadta. „Elbeszélgettünk — írja Orbán erről az első találkozásról. — Az ő szokott modorával kifaggatott. Mi a véleményem a magyar festőkről, kit tartok a legjobbnak stb. Nyugodtan hallgatott egy finom mosollyal. Aztán azt mondta: na, majd elmegyünk egypár műkereskedő kiállítására és majd megmutatom neked, hogy mi a művészet."

3 Mint a levélidézetből látható, Berénynek nem a legjobb véleménye lehetett a Párizsba érkező fiatal művészről, legalábbis művészeti ideáljait s művészeti elveit, nézeteit illetően. Több jel van arra Varró István szerint, hogy Berény Orbánt nem tartotta elsőrendű művésznek sem, ami Orbánnak sok szomorúságot okozott. Más magyar művészek is éreztették ezt Orbánnal, aki ezt részletesen el is panaszolta. Majdnem szó szerint olyasfélét írt, hogy a magyar kollégák megvetették, még Berény volt köztük a legkíméletesebb; ő csak sajnálta.

7 Hogy milyen lehetett a viszonya Kernstokhoz, kivel sokat volt együtt, nem tudjuk pontosan, csak következtethetünk rá. Kernstok, ki szigorú bírálója volt idősebb kortársainak, nem volt elnéző fiatalabb kollégáival szemben sem, viszont a fiatalokkal szemben rendkívül sok megértést tanúsított, támogatva őket hibáik kijavításában, erkölcsileg s nemegyszer anyagilag is elősegítve érvényesülésüket, nemegyszer, mint éppen Orbán esetében is, akkor is, ha egy s más kérdésben, akár nyíltan is, ellene fordultak, vagy vele szemben nézeteltéréseik voltak.

8 Kernstok nemes nagyvonalúsággal szinte tudomásul sem vette ezeket, ha mégis valami oknál fogva sor került erre, részéről ez eseteket semmiféle sértődöttség nem kísérte, bizalma, barátsága, segítőkészsége e fiatal kollégákkal szemben mit sem változott.

9 Az a tény, hogy Orbán — saját bevallása szerint is — Kernstokkal sokat érintkezett, azt mutatja, hogy Kernstok társasága — jóllehet sok s talán éles bírálat is érhette részéről — kedves volt számára, s nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy pályája elején állva, művészetének gyengeségeit mihamarabb leküzdhesse. Orbán persze, már csak amiatt is, hogy Berényt korábbról ismerte, s korban is közelebb állt hozzá, vele barátkozott leginkább. Attól a perctől kezdve, hogy Párizsban először találkoztak, mint írja, Berény különben is domináló természete teljesen lenyűgözte. Saját bevallása szerint Dezső gyűjteményes kiállításának katalógusa. Könyves Kálmán Szalonja 1917 áprilismájus. 33. tételszám. 4 Nemzeti Szalon 1905. évi tavaszi és magyar grafikai kiállítása. 1905. 15. o. 78. sz. Régi város, olajfestmény. 5 Orbán Dezső levele Varró Istvánhoz. Varró István tulajdona. Chicago. 6 Uo. 7 Varró István levele Szij Bélához. MNG adattára. 8 Gondolunk itt elsősorban Orbán Dezsőnek Kernstok 1911-es gyűjteményes kiállításáról írt cikkére, melyben Orbán olyan hangon beszél Kernstokról és művészetéről, melyet a klerikális reakció is csak kivételesen engedett meg magának. Élet III—1911. II. k. 1532—1533. o. 9 Kernstok Károly levele 1914-ből Rippl-Rónai Józsefhez, melyben arra kéri barátját, hogy Orbán képét, melyet Kosztolányi Gyula kihagyni javasolt a kiállításból, állítsák ki, mert ez sokat jelentene a fiatal művésznek, annál is inkább, mert a kiállítástól tették függővé a kép megvételét. MNG adattára. 336