Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Horváth B.: Adatok Orbán Dezső életéhez és művészetéhez

rengeteget tanult barátjától, ám annak fölényes biztonsága ránézve azzal a káros következménnyel is járt, hogy olyan kisebbségi érzést váltott ki belőle, amiből mai napig sem gyógyult ki teljesen. A fiatal művész, ki iskola nélkül, alig egy-két éve próbálkozott a festészettel, a maga szerény, kezdetleges dolgai után nagyon-nagyon eltúlozva láthatta azt a nem is oly nagy távolságot, mely iskolát járt s a művészi pályát néhány évvel korábban kezdő társaitól elválasztotta, de mit tehetett, ha egyszer ugyanilyen óriásinak látták a különbséget eme kollégái is. Mindenekelőtt igyekezett tanulni — tőlük is, másoktól is. Hogy mit, mennyit s kitől, összehasonlító anyag hiányában egyelőre nem tudjuk megmondani, csak azt sejtjük, hogy művészi pályáján ekkortól gyorsan haladt előre. Legkorábbról ismert tájképétől,

10 mely 1905 körül készülhetett, s mely sötét tónusával és egészen síkszerű felfogásával Munkácsy és a nagybányaiak stílusának érdekes, bár nem éppen szerencsés keveredését mutatja, egy-két év alatt a modernség olyan legújabb eredményeihez jutott el, mint például Utrillo művészete, amivel 1908-iban már egy vonalban látszik haladni, sőt, mintha meg is előzné, mert hiszen az az Utrillo-kép, mely Orbán Dezsőnek a M. I. É. N. K. második, 1909-es kiállításán bemutatott „Charentoni házak" című olajfestményéhez a legjobb párhuzamként kínálkozik, a „L'Eglise Saint Pierre",

11 két-három évvel később, 1911-ben készült. Maga a tárgy, a ház, vagy városrészlet Orbánnál már egészen korán fellelhető, 1905 tavaszán mutatja be „Régi város",

12 az év őszén „Házak",

13 a téli kiállításon „Minerva templom"

14 című olajfestményét, ami azt mutatja, hogy a tárgyválasztásban az ugyancsak pályája elején álló, Orbánnál mindössze egy évvel idősebb Utrillo hatását szükségtelen feltételezni, annál kevésbé, mert a magyar művész 1906-ig alig hallhatott Utrillorról, hogy pedig valamelyik művét láthatta volna, szinte teljesen kizárt. Más dolog, hogy Párizsba érkezve, már csak a hasonló tárgykör miatt is, a kezdetben Monet és Sisley hatása alatt álló fiatal francia kolléga munkáira felfigyelt s minden bizonnyal ösztönzéseket is nyert tőle. Orbán művészete azonban — ha a „Charentoni házak"-ban

15 (1. ábra) érintkezni is látszik Utrillo művészetével, mely párhuzamos fejlődés eredménye is lehet — 1908-tól más példák hatása alatt alakul tovább s egészen elkanyarodni látszik Utrilloétól, hogy aztán jóval később, a 20-as évek második felében visszatérjen az elhagyott ösvényre — most már egészen nyilvánvalóan a francia művész hatása alatt. A „Charentoni házak" arra enged következtetni, hogy Párizsba érkezve őt is a nagy francia impresszionista mesterek, elsősorban Monet művészete ragadhatta meg, melynek befogadására a nagybányai piktúra ismeretében bizonyos mértékig elő volt készítve, s a tájékozódásban kezdetben azok a fiatal művészek segíthették, akik — mint Utrillo — az impresszionisták, elsősorban Monet művészetéből indultak ki, a kiinduláshoz főként azokat a képeket vévén 10 Tájkép, 1905 (?). Olaj, fa, 53,5x48,4 cm. Hauser Olga tulajdona, Orosháza. 11 Reprodukálva a művész hamburgi kiállításának katalógusában. Galerie Commeter, Hamburg, 1925. Sept.—

Okt. 7. sz. kép. 12 L. 4. sz. jegyzet. 13 Nemzeti Szalon őszi és Szenes Fülöp arckép kiállításának katalógusa. 1905. 25. o. 147. sz. Házak, olajfestmény. 14 O. M. K. T. Téli Kiállításának katalógusa. 1905—06. 50. o. 446. Minerva templom, olajfestmény. 15 Olajfestmény, vászon, 66x91 cm. Jelezve balra lent: Orbán 08. H. F. K. gyűjteménye Bp. Kiállítva: M. I. É. N. K. 1909. L.: M. I .É. N. K. második kiállításának katalógusa. Nemzeti Szalon 1909. febr—márc. XXX. o. 171. tételszám. Charentoni házak. Olajfestmény. 22 Arrabona 337