Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Lengyel A.: A királyi (Győr) megye területi és társadalmi összetétele, szervezeti fejlődése

Radvány. (Roduan.) A turóci premontrei prépostság 1252. évi javadalomleírása e települést részben mint a zobori apát birtokát, részben mint a pozsonyi vár tartozékát említi.

85 Szap. (Zaap.) A XIII. század derekán egy oklevelünk a pozsonyi várispánság birtokaként sorolja fel — többek között — a szapi földeket is.

86 III. A szolgagyőri várispánság tartozékai Árpádsuka. (Árpad.) Határának a pozsonyi vár tartozékán kívüli területe a szolgagyőri várispánság tulajdonában volt, mely azután 1270-ben Erzsébet királyné adományozása révén jutott Omode fiának, Lotárd mesternek a kezére.

87 Bős. (Beus.) Az előbbi településsel együtt a győri megyés-ispánság körzetébe esett a tatárjárás előtti korszakban. Mint várföld azonban a szolgagyőri várhoz tartozott és ugyancsak 1270-ben került végleg a már említett Lotárd birtokába.

88 Gönyü. (Gueneu.) Egyik része eredetileg a győri vár tartozéka volt, de később — valószínűleg a XII. század elején —ezek a földek a szolgagyőri várispánság tulajdonába mentek át. 1224-ben II. Endre király a szolgagyőri várnépnek itteni három ekényi területét a pannonhalmi apátságnak adományozta.

89 Hecse. (Heche.) A mai hasonnevű puszta helyén volt ez a település, amelynek egyik része a XIII. század második felében a szolgagyőri vár birtokai közé tartozott. Ezt bizonyítja egy 1282-ből származó oklevél is, mely szerint IV. László király Grb fiainak kérelmére a szolgagyőri vár által birtokolt, de a tatárjárás óta elhagyatott becsei határból 2 ekényi földet elajándékozott.

90 Kulcsod. (Kulchud.) Várföldi része a XIII. század derekán a szolgagyőri várispánság tartozéka volt, majd később ugyanez a terület Komárom várának került birtokába.

91 Negyeven. (Negeuen.) A település tulajdoni helyzete az imént felsorolt Kulcsod sorsában osztozott, amennyiben a XIII. század közepén a szolgagyőri, később pedig a komáromi várispánság birtokai között szerepel.

92 Ság. (Saagh.) Eredetileg a győri várföldek közé tartozott, de később, a szolgagyőri várispánság kialakulásával, innen is nyerhetett birtokot ez a váras központ, mert egy 1271-ben kelt dokumentum Szolgagyőr várának tartozékaként említ bizonyos sági földeket.

93 Tarján. (Toryan.) A település egy része győri várbirtok volt, de idővel a szolgagyőri várispánság is szerzett itt egy ekényi lakatlan földet. Legalábbis erről tesz említést az egyik 1242-ben kiállított oklevél, amelynek értelmében IV. Béla király ezt a területet két győri házhely fejében adta cserébe Renaldnak, Wyrunc fiának.

94 Tényő. (Teeneu.) Határa részben a szolgagyőri vár birtokai közé tartozott. A győri káptalan által kiadott egyik 1223. évi oklevélben ugyanis szerepel egy 85 Fejér i. m. VII. 5. 294. és 305. 86 Fejér i. m. IV. 2. 328. 87 HO I. 48. 88 HO I. 48. 89 Wenzel i. m. I. 196. 90 Wenzel i. m. IV. 237. 91 Fejér i. m. VII. 5. 305. 92 Fejér i. m. VII. 5. 307. 93 Fejér i. m. VII. 2. 23. 94 Wenzel i. m, II. 145. 31