Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Lengyel A.: A királyi (Győr) megye területi és társadalmi összetétele, szervezeti fejlődése

Tényőn lakó Nikodémus nevű szolgagyőri jobbágy Endre fia, aki két szolgára vonatkozólag a szentmártoni apátsággal kötött egyezséget.

95 IV. A komáromi várispánság tartozékai Kulcsod. (Kulchud.) E település várföldi része — mint már fentebb is érintettem — a XIII. század második felében a szolgagyőri vár kötelékéből átkerült a komáromi megyés-ispánság birtokába.

96 Negyeven. (Negeuen.) A vele szomszédos Kulcsodhoz hasonlóan, ez a település is később a komáromi ispánság tartozékait növelte.

97 Az idegen várföldi területrészek létjogosultsága természetesen szoros összefüggésben állott a várispánság, illetve a királyi megye sorsával. Mihelyt ennek jelentősége alább hanyatlott és a várszerkezet bomlásnak indult, a különböző természetű és rendeltetésű várbirtokok fokozatosan beolvadtak az egyes megyeterületek szerves egységébe. — Ez a folyamat általában a tatárjárás után indult meg és szükségszerűen készítette elő a talajt az önkormányzati törekvések felé mutató tendencia kibontakoztatására. De visszatérve újból a várispánság (királyi megye) belső organizációjának, funkcionális fejlődésének területére, néhány idevágó kérdés — az előzők kiegészítéseképpen — még tisztázásra, a társadalmi helyzet keresztmetszetének kielemzése pedig részletekbe menő taglalásra vár az alábbiakban. Az ispáni tisztség ellátásával járó nagyarányú elfoglaltság érthetően korán felvetette a segéderőkről való gondoskodás problémáját, bár okleveleink csak a XIII. század elején szolgáltatnak erre vonatkozólag támpontokat. Kálmán király törvényei tesznek ugyan említést az ispán „nuncius"-áról, de ez csak alkalmi kisegítő lehetett, egy-egy konkrét üggyel kapcsolatos megbízatással. Mindenesetre ezek személyében kell keresnünk a későbbi helyettesek előfutárait és az a legvalószínűbb feltevés, hogy a comes kezdetben csak ilyen esetenkint (ad hoc) maga mellé fogadott, vagy kiküldött tisztek támogatásával végezte munkáját. Módja és lehetősége volt erre, hiszen az ispáni kinevezéssel egybekötött felhatalmazás a helyettes állításának és kiválasztásának jogát is magában foglalta. A segítség céljára igénybe veendő bizalmi embereket persze — az ügy termé^ szete szerint — a legmeghittebb környezetükből, vagy néha szolgáik közül választották ki az ispánok. — A munka megosztásának ez a módja azonban idővel elégtelennek bizonyult, főleg attól kezdve, hogy a comes-ek már különböző országos méltóságokat is elnyertek és gyakran arra kényszerültek, hogy a megyés-ispánság székhelyét hosszabb-rövidebb időre elhagyják. így alakult ki az állandó jellegű helyettesség intézménye az udvarbíró — a comes curialis — személyében, aki mint elnevezése is mutatja, eleinte csak az igazságszolgáltatási ügykört látta el az ispán utasításai alapján. Kivételt képeztek az egyházi és nemesi birtokokon élő népek pénz- és tizedügyeivel kapcsolatosan felmerült vitás kérdések, amelyeknek eldöntése továbbra is a comes joghatósági körébe tartozott. — A vámépek azonban teljesen az udvarbíró ítélkezése alá kerültek, amit egy 1240-ben kelt Győr megyei vonatkozású kiváltságlevél is világosan igazol. IV. Béla király ugyanis ebben szabályozta a győri várhoz tar95 Erdélyi i. m. I. 240. 96 Fejér i. m. VII. 5. 305. 97 Fejér i. m. VII. 5. 307. 32