Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

1743 Győr közjogi helyzetének változását jelöli, amikor a káptalan mezővárosából szabad királyi várossá emelkedett. A korszakot a történelem eseményei kisebb korszakokra tagolják. 1566— 1594 között a várépítés korszakát a katonaság mindenható uralma jellemzi. A török hódoltság ezekben az évtizedekben szinte a vár kapujáig hatolt és így az épülő vár védelmi szempontjai kizárták minden más érdek érvényesülését, a katonaság diktatúrája nyomta bélyegét a város életére. 1594-iben Győr négy esztendőre török kézre került és 1598-ban történt visszafoglalásával kezdődő második korszak a kuruc háborúk dunántúli szakaszának végével fejeződik be. A 16. század katonai diktatúrája után megindul a káptalan és a polgárság harca jogainak elismertetéséért. A török megszállás pusztításai után megkezdik az újjáépítést. Bár a török sok veszélyt jelent, újjászerveződik a kereskedelem élete és nagy lendülettel fejlődik a céhes ipar is. Az 1650-es években bekövetkezett gazdasági válság a fejlődést megállította. A bécsi szarvasmarha kereskedelmi monopóliumok a győri tőzséreket is megfosztották kiviteli lehetőségüktől. A gazdasági válság nagy hatással van a város társadalmi és nemzetiségi életére. Egyre erősebb szerephez jut a városba szivárgott német lakosság és megjelennek a magyar—német ellentétek. Az 1670-es években Győr is kapcsolatot keres a felvidéki elégedetlenekkel. A felszabadulási háborúkat követő nagy katona járásokkal járó pusztítás fokozta azt a gazdasági válságot, mely az 1650^es évektől Győrre is ránehezedett. A Rákóczi szabadságharc idején Győr a császári katonaság kezén van, noha lakosságának és a katonaságának tekintélyes része a kurucokhoz húz, de a császári katonaság és a német lakosság meg tudja akadályozni a vár kuruc kézre jutását. A kuruc háborúk utáni békés korszakban Győr ismét átveszi szerepét a magyar kereskedelem szervezetében. A szarvasmarháé mellett jelentősen emelkedik a győri gabonakivitel. A céhes ipar egyes iparágakban a manufaktúrák felé fejlődik. A 17. században megalapozott barokk szellemi kultúra irodalomban és művészetben egyaránt e korban emelkedik ismert magas színvonalára. * Buda török megszállása, földrajzi helyzetéből adódó jelentős szerephez juttatta Győrt. Az északi Dunántúl és a Kisalföld természetes központja, a folyók és országutak találkozási helye, fontos hadászati feladathoz jutott. E helyen vezetett iát a Duna déli oldalán haladó ősi hadiút, felvonulási útja a nyugatra törő török hadaknak is. Győr szerepe megváltozott. Nyugati ellenség helyett most a kelet támadásai ellen kellett védenie a maradék Magyarországot. Már 1537-ben Fels Lénárd főparancsnok megkezdi a város megerősítését, de ezek még csak előkészítő munkálatok voltak. Sforza Pallavicini főkapitány idején (1554—1561) öltenek a tervek végső formát, melyeket a comoi Pietro Ferrabosco, e kor hadiépítészeinek egyik legkiválóbbja készített. Az ő tervei szerint építik körül bástyákkal a középkori Káptalan-Győr nagy részét az olasz hadiépítészet elvei szerint, amelyek Győrt a végvárrendszer legfontosabb erősségévé, valóban Bécs és nyugat kulcsává tették. Még 1550-ben egy oklevél beszél a Szent Lázár plébánia plébánosáról, de ez egyben az utolsó adat a középkori győri templomokról. Csak a székesegyház és a Szent István templom érte túl a nagy pusztulást, amely a várfalak megépítésével Győr déli városrészeiben bekövetkezett. A várfalakon kívülrekedt lakosok az ősi községeket, templomaikkal együtt sorsukra hagyták. S a vár255