Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Lengyel A.: A királyi (Győr) megye területi és társadalmi összetétele, szervezeti fejlődése
keletre eső részt, amely a Hanság mocsaras, lápos nyúlványa folytán meglehetősen lakatlan és megművelésre alkalmatlan terület volt. A későbbi fejlődés és területi kialakulás irányát azután már a szomszédos várispánságokhoz tartozó várföldek helye és kiterjedése szabta meg, főleg attól kezdve, hogy az utóbbiak területi elhatároltsága fokozatosan átment a köztudatba és a királyi megyék többé-kevésbé véglegesnek tekinthető választóvonalai gyakorlatilag is közismertekké váltak. — E lassú folyamat során a győri várispánság hatósugara már nem növekedett lényegesebb mértékben, mert ha a térképen végigfutunk a szomszédos vár-as központokhoz tartozó várföldek egyes csoportjain, világosan látható, hogy nagyobb területi változások a környező várispánsági körzetek kiterjedése miatt nem történhettek. — Bizonyos, hogy idővel bekövetkeztek még további hatásköri s egyben területi bővülések — különösen északi, keleti és délnyugati irányban —, de ezek a növekedések (egy-két kivételtől eltekintve) nem lépték túl lényegesen Győr megye legújabbkori, illetve a Csilizköz elcsatolása előtti határait. — Végeredményiben tehát leszögezhető, hogy a győri váras centrumból kialakult Árpád-kori királyi megye területe — időnkénti ingadozásokkal — megfelelt a Csilizközt is magába foglaló Győr vármegye XX. századi kiterjedésének. A kérdés másik részének taglalása előtt vizsgáljuk meg, hogy a győri várispánság, illetve királyi megye mely részein voltak olyan családi jellegű királyi birtoktestek, amelyeknek összefogására, ellenőrzésére udvari gazdasági központot kellett felállítani. Mint már korábban említettem, Győr megye esetében ez a centrum minden bizonnyal egybeesett a comes castri székhelyével. Csakis innen, a győri várból irányíthatta az udvarnok-ispán ezt a munkát, összhangba hozva működését a várispán igazgatási ténykedéseivel. Az eddig feltárt okleveles anyag — Győr megye viszonylatában — az alábbi családi birtokokról tesz említést: Abda. (Obada.) Már Kálmán király is megerősítette a veszprémvölgyi görög apácákat I. Istvántól nyert javaikban (1104-ben), amelyek között Obada-sziget is szerepel. 23 — Később a XIII. század elején II. Endre király újabb birtokadományozást eszközölt ezen a területen, ami szintén azt igazolja, hogy Abdának egy része az uralkodó személyi birtokállományába tartozott. 24 Árpás. (Arpas.) Tulajdonképpen Kis-Árpás volt ennek a településnek az eredeti neve (néha Dombi-föld elnevezés alatt is szerepelt) és túlnyomó részét a király udvarnokai lakták. 1037-ben a bakonybéli apátság kapta meg I. Istvántól a rajta élő szolganépekkel együtt. 25 A XIII. század elején már jelentős besenyő szálláshelyként van említve Árpás földje. 26 Asszony. (Asscun.) A mai Győrasszonyfa kora Árpád-kori ősi települése királynői birtok volt, bár a pannonhalmi apátság is rendelkezett itt földekkel. Egy 1235-ben kelt oklevélben a királyné népeinek Makariás nevű bilogus-áról 27 történik említés, aki bizonyos asscuni földeket engedett át a monostor két jobbágya számára. 28 Balony. (Bolon.) A győri vár tartozékaival kapcsolatosan már érintettem, 23 Villányi Sz., Győrmegye és város anyagi miveltség története (Győr, 1882). 69. 24 Fejér i. m. III. 1. 66. és 325. 25 Fejér i. m. I. 328. 26 Pannonhalmi főapátsági magánlevéltár. Capsa V. E. (Oklevélmásolati könyv.) 1222. 27 Bilogus (bilotus): a latrok és tolvajok felett ítélkezett a várispán udvarában. 28 Wenzel i. m. II. 35. 23
