Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Lengyel A.: A királyi (Győr) megye területi és társadalmi összetétele, szervezeti fejlődése

hogy részben királyi udvarnokok lakták. Földjeik azonban 1252-ben már a győri káptalan birtokai között szerepelnek, amit egyik ugyanazon évből származó oklevelünk bizonyít.

29 E királyi adományt később Hunyadi János is megerősítette. Barát. (Barath.) A helynév, illetve település királyi birtok-jellegére utaló legKorábbi dokumentumok közelebbi adalékok nélkül említik „villa Barath"-ot, mint a királyi udvarnokok lakóhelyét. Szinte bizonyosra vehetjük, hogy gyűjtőnévnek kell tekintenünk, amely a hasonnevű (később Zutor, Szutor néven előforduló), továbbá a mai Nagy barát, Kisbarát községeket is magába foglaló települések megjelölésére szolgált, mivel a király szőlőműves szolganépei e helyeken még a XIII. század derekán is mindenütt feltalálhatók. — 1252-ben azután ezek az udvarnokok — IV. Béla adományozása révén — földjeikkel együtt a turóci prépostság birtokába kerültek.

30 Bikafölde. (Byka.) Ez a föld, mely megfelel a mai Rábaszentmiklós Árpádkori település-helyének, IV. László király adományozása folytán 1287-ben az Osl-nembeli Gergely tulajdonába jutott.

31 Később Szt. Miklós tiszteletére emelt templom alapján Bika-Szentmiklós néven szerepel a győri püspökség birtokai között.

32 Bödöge. (Bedegh.) A mai Markotabödöge északnyugati része volt e terület, amelyet III. István király 1161-ben a saját személyi birtokállományából Nyári Lőrincnek ajándékozott.

33 Bős. (Beus.) Várföldi része a szolgagyőri várispánsághoz tartozott, de családi birtokrésze a XIII. század második felében még az udvari gazdaságok centrumának volt a tartozéka. Egy 1270-ben kelt oklevél szerint királynői udvarnokok lakták e földeket („terra jurisdictionis Reginalis").

34 Êcs. (Ech.) A települést részben királyi udvarnokok lakták, akik úgyszólván kizárólag szőlőműveléssel foglalkoztak. Földjeiket IV. Béla király 1252-ben a turóci premontrei prépostságnak adományozta.

35 Gönyü. (Gueneu, Gunu.) Területének nagyobbik felén királyi udvarnokok telepedtek le, akik túlnyomóan halászok és földművelők voltak. Első ízben egy 1222-ben kelt oklevél tesz említést róluk, amidőn II. Endre király Uros pannonhalmi apát kérésére monostorának adja az itteni udvarnoknépek halászatának egyharmadát.

36 Két évvel később a király a gönyüi szolganépek földjeiből juttatott birtokot az apátságnak,

37 majd 1244-ben IV. Béla a rákosi csatában tanúsított vitézségének elismeréseképpen, Mihály comesnek adományozta a gönyüi udvarnoki földek megmaradt részét.

38 Gyirmót. (Giurmoth.) A győri káptalan által 1267-ben kiadott egyik oklevél szerint, ezt a települést királyi faedénykészítők (kádárok) lakták.

39 Később földjeinek egy része csere útján a nagyváradi káptalan birtokába került. Haraszti. (Horosty.) Tét északnyugati szomszédságában terült el ez a korán 29 HO I. 50. 30 Wenzel i. m. II. 2. 31 MOL „Ante Mohacsiana" gyűjtemény. Dl. 1210. (1287) 32 Árpád-kori Üj Okmánytár I. 399. 33 Fejér i. m. VII. 5. 121. 34 HO I. 48. 35 Fejér i. m. VII. 5. 303. és 346. 36 HO I. 7. 37 Wenzel i. m. I. 196. 38 HO I. 22. 39 Fejér i. m. IV. 3. 428. 24