Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948
megnyilvánulnia." 22 Ezt leginkább az igazoló bizottságokon belül folytatták. A közigazgatási, hivatali apparátus megtisztításában jelentős munkát fejtettek ki. Győrött hat, Mosonmagyaróvárott három városi igazoló bizottság működött, rajtuk kívül számos igazoló bizottság volt az üzemekben. Más helységekben a szükségletnek megfelelően alakították meg a nemzeti bizottságok. Megyénkben 15 201 igazolási eljárást folytattak le. 23 Ebből a győri I. számú igazoló bizottság 2365 ügyet tárgyalt (leigazolt 2218-at, nem igazolt 147-et), a VI. számú 2262 igazolási ügyben döntött (2222-t leigazolt, 40-et nem). Az igazoltak közül sokan részesültek feddésben, meghatározott időre többet kizártak az előléptetésből stb. Az ideiglenes kormány 1945. január 4-én kiadott 15/1945. ME számú rendelete szabályozta a közalkalmazottak igazolását. „ ... a rendelet a kormányban levő reakciós erők befolyásának következtében számos kibúvóra adott lehetőséget, messzemenően liberális volt." 24 Ez már önmagában hibaforrásul szolgált. Hibák (kisebb bűnösök megmenekülése, enyhébb büntetések a megérdemeltnél stb.) adódtak abból is, hogy az ügyek összetorlódása idején felszínesebb volt a vizsgálat; a lakosság, a dolgozók részéről bizonyos mértékű passzivitás nyilvánult meg. A Horthy-rendszer nevelése, a fasizmus hatása a dolgozó nép egy részének tisztánlátását akadályozta. Nem ismerték fel saját, igazi érdekeiket, félénkekké, sőt bizalmatlanokká váltak. Nem volt helyes minden esetben az igazoló bizottság összetétele; jobboldali elemek kerültek be, akik fasisztamentőkké válhattak. Az igazoló bizottságok munkáját — mindezek ellenére — nem a hibák jellemezték. A fasizmus mély nyomokat hagyott hátra megyénk társadalmában. A fasiszták bénultsága rövid ideig tartott, mert támogatást, védelmet kaptak a koalíció reakciós jobbszárnyától, illetve kihasználhatták a dolgozó tömegek egy részének politikai felkészületlenségét. Különböző formákban újra tevékenykedni kezdtek. Ezért a nemzeti bizottságoknak más eszközöket is igénybe kellett venniök az ellenük folytatott harcban. A május 7-én megalakult vármegyei nemzeti bizottság 25 feloszlatta a tényői nemzeti bizottságot, melynek a kisgazdapárt által delegált tagjai nyilasok voltak. 26 A gönyüi nemzeti bizottság öttagú albizottságot alakított a nyilas és egyéb fasiszta pártok tagjai ténykedésének kivizsgálására. Az albizottság feladata: tényekkel igazolt jelentés előterjesztése a nemzeti bizottsághoz, mely a „... megtorlás iránt mielőbbi intézkedést tesz". 27 A győri nemzeti bizottság feloszlatta a fasiszta Baross Szövetséget, és megbízottakat küldött ki vagyonának lefoglalására. Követelte a Szövetség vezetőinek bíróság elé állítását. 28 A bácsai nemzeti bizottság engedélyezte ugyan a KALOT működését, de ellenőrizte azt, és kimondta: adott esetben a „ ... működése ellen a szükséges lépéseket meg fogja tenni." 29 A vármegyei nemzeti bizottság kivizsgálást követelt a pannonhalmi apátság ügyében. A pannonhalmi apátság várában fegyvereket, elrejtett árukat talált és kobzott el a szovjet katonaság. A bencés apátság a nőknek és a gyermekeknek a harcok idejére 22 Balázs B., i. m. 22. 23 GyÁL Főispáni iratok 1946. 270. ikt. sz. 24 Balázs B., i. m. 104. 25 GyÁL NB iratok 1945. máj. 7-i jkv. 26 Uo. jún. 1-i jkv. 27 Uo. máj. 10-i és 16-i jkv. 28 Uo. ápr. 13-i jkv. 29 Uo. aug. 25-i jkv. 213
